Szapolyai-levéllel gazdagodott a Magyar Nemzeti Múzeum
2007. február 19. 11:00
Szapolyai János magyar király 1533-ból származó levelével gazdagodott a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye.
Korábban
A levél - nézze meg nagyban is! |
Az adományozó Mosonyi Emil vízépítő mérnök nevéhez vízlépcsők és vízierőművek sokasága fűződik. Szakmai karrierjét a Horthy-korszakban kezdte, 1945 után a tiszalöki vízlépcső tervezésének és kivitelezésének műszaki vezetője lett. 1952-ben Kossuth-díjat kapott. 1953-tól a Műszaki Egyetem vízépítési tanszékének vezetője lett. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt állásából felfüggesztették. Mosonyi, egyébként Antall József miniszterelnök sógora, az ötvenes években részt vett a nagymarosi vízlépcső tervezésében. A kilencvenes években szakmai rendezvényeken érvelt a duzzasztás előnyei mellett. 1964-ben elfogadta a karlsruhei műszaki egyetem meghívását és nem tért vissza Magyarországra. Emigrációja alatt számos ENSZ-megbízatást teljesítve segítette a harmadik világ több államának vízügyi tervezéseit. Négy egyetem választotta díszdoktorává, munkásságát 1991-ben a Magyar Köztársaság Zászlórendjével, 2006-ban a Széchenyi-díjjal ismerték el. |
A levél címzése - nézze meg nagyban is! |
A levél aláírója, Szapolyai János 1487-ben Szepesvárott született Szapolyai István nádor és Hedvig tescheni hercegnő házasságából. Az előkelő családi háttér meghatározta Szapolyai pályafutását, személye 1505-től már a köznemesi párt királyjelöltjeként szerepelt. Főszerepet játszott az 1514-es Dózsa György vezette parasztfelkelés leverésében. 1526-ban távol maradt a végzetes mohácsi csatától, II. Lajos halálát követően Szapolyai bejelentette igényét a trónra. Terveit az 1505-ös rákosi végzésre (mely szerint a Jagelló-dinasztia magyarországi ágának kihalása esetén nemzeti királyt választanak) és seregére alapozta. 1526. november 10-én a székesfehérvári országgyűlésen Szapolyait királlyá választották. Elképzeléseit azonban a Habsburgok keresztezték, mivel az 1515-ös Habsburg-Jagelló családi szerződés értelmében Ferdinánd is igényt tartott a Magyar Királyságra. December 17-én a pozsonyi országgyűlés királlyá választotta, de koronázására csak 1527. november 3-án került sor. A kettős királyválasztás nehéz helyzetbe sodorta az országot, az állandó belviszályok évtizedes harcot eredményeztek, és egyik fél sem tudta megszilárdítani hatalmát. |
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59
- Ön ismeri a Vatikán himnuszát? 12:47
- Kincsek az iszapból: a Temze titkai 11:49
- Vonatrablással és fosztogatással töltötte az időt a Jesse-Younger banda 10:50
- Római kori tömegsírt fedeztek fel Bécsben 10:14
- Amikor a múltunk szuvenírré válik: a régészet feketepiaca 09:31