Aranytól csillog a nagy kormányos

A kínai pártvezérnek 1967-ben, az általa egy évvel korábban kirobbantott "kulturális forradalom" idején emeltek szobrot, ahogy akkoriban az ország szinte minden városában és nagyobb településén történt. A "kulturális forradalmat" - amely valójában egy évtizedig tartó, hivatalosan elismerten is több tízezer halálos áldozatot követelő politikai zűrzavart jelentett - Mao halála után megbélyegezték, ma már nem szívesen beszélnek róla. Az akkor emelt szobrok nagy része eltűnt Kína köztereiről - a csangsai és néhány másik azonban a helyén maradt.

A restaurált, 24 karátos aranyat tartalmazó réteggel beborított szobrot a napokban avatták fel. A munkálatok költségét nem közölték, azt azonban igen, hogy ugyanaz a gyógyszergyár állta a számlát, amely eredetileg a szobrot emelte - annak ellenére, hogy az akkori állami üzemet azóta privatizálták.

A Mao-aranyozás heves vitát váltott ki a kínai internet-portálokon. "Mao elnök élesen ellenezte a pazarlást" - írta az egyik hozzászóló, azt azonban nem említette, hogy egy nagyüzem privatizálása éppenséggel elképzelhetetlen lett volna Mao idején. Egy másik internetező viszont üdvözölte a lépést, mivel, mint egyes, a sajtóban is megszellőztetett ügyekre utalva kifejtette, jobb így felhasználni a pénzt, "mint enni, inni, prostituáltakhoz járni, vesztegetni vagy másoktól elfogadni kenőpénzt".

Mao Ce-tung 1893-ban született és 1976. szeptember 9-én halt meg. Bebalzsamozott, üvegkoporsóba zárt testét a pekingi Tienanmen téren épített mauzóleumban tekinthetik meg a látogatók.

(Múlt-kor/MTI-Panoráma)