Branyiszkó hőse: 150 éve halt meg Guyon Richárd

A bányavárosok védelme sajátos módszerrel

1813. március 31-én született az angliai Bath városában francia hugenotta eredetű főnemesi családban. Őseihez hasonlóan ő is katona lett, előbb Portugáliában hadakozott, majd 1832-ben belépett a császári hadseregbe. A 2. huszárezred hadnagya, majd főhadnagya lett, 1838-ban elvette báró Splényi Ignác lovassági tábornok Mária nevű lányát. Egy év múlva anyagi okokból kilépett és felesége tanácsára Magyarországon telepedett le, 1848-ig Bars vármegyében gazdálkodott.

A szabadságharc kezdetekor a mozgó nemzetőrséghez csatlakozott, szeptember 15-én őrnagyi rangot kapott és a 2. Pest megyei önkéntes nemzetőrzászlóalj parancsnoka volt. Egysége élén részt vett a győztes pákozdi és a vesztes schwechati csatában (ez utóbbiban ő aratta az egyetlen magyar sikert). Az ütközet után Kossuth ezredessé léptette elő és a feldunai hadtest dandárparancsnokává nevezte ki; Guyon ekkor már éles ellentétbe került Görgey Artúrral, viszálykodásuk később sok zavart okozott a honvédség felső vezetésében. 1848 decemberében Nagyszombatnál magára hagyatva vette fel a küzdelmet Simonich osztrák tábornokkal, a többszörös túlerőben lévő ellenség bekerítette, és csak jelentős véráldozatok árán tudott kitörni.

A főváros feladása után a feldunai hadsereg hadosztály-parancsnokává nevezték ki, Görgey alárendeltségében. A magyar hadvezetés úgy döntött, hogy a hadsereget a Felső- és Közép-Tiszánál összpontosítja, Görgey pedig Vác és az északnyugati bányavárosok fel indult, hogy megakadályozza a támadást a kormány székhelye, Debrecen ellen. Guyon egysége utóvédként haladt és többször összetűzésbe került a Csorich vezette üldözőkkel. A Selmeci-szoros birtoklásáért folytatott harcok során azonban sorozatos vereségeket szenvedett, így az egyre szorongatottabb helyzetbe kerülő Görgey a bekerítést elkerülendő a bányavárosok kiürítésére kényszerült. A rendelkezésére álló két lehetőség közül végül úgy döntött, észak felé, az ellenség által megszállt Branyiszkói-hágón áttörve közelíti meg Kassát. A támadás vezetését Guyonra bízta, keze alá szándékosan a gyengébb zászlóaljakat bízta, hogy ezek győzelme erősítse a harci morált.

A 758 méter magasan vezető, meredek terepen megközelíthető Branyiszkói hágó tizenhárom kanyarulatát és szorosait a védők barikádokkal tették valóságos erődítménnyé. Guyon azonban biztos volt a sikerben, győzelmi jelentését már előre megírta. Az 1849. február 5-i roham előtt sajátos németségével fordult a katonákhoz: Vorwärts dupla lénung, rückwärts kartács schiessen - azaz ha előrementek, dupla zsoldot, ha hátráltok, kartácsot kaptok. A sajátos ösztönzőt alkalmazta is, az első roham kudarca után a megfutamodó újoncok közé lövetett.

1. A bányavárosok védelme sajátos módszerrel
2. Frankhon ivadéka, Angolhon szülöttje, Magyarhon vitéze