2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Hétvégi várkalauz: Szádvár

2006. szeptember 22. 14:00

Magyarország északkeleti szögletében, az Aggteleki Nemzeti Park területén egy 460 méter magas hegycsúcsot koronáznak meg Szádvár középkori erődítményének csorbult falai.

Mivel még nem történtek régészeti kutatások, csak feltételezni lehet, hogy az első ízben egy 1264-es oklevélben felbukkanó korai vár talán a Ménes-völgy túloldalán emelkedő Óvár-tetőn állhatott, amit a 14. század első évtizedében Károly Róbert serege foglalt vissza Aba Amadé fegyvereseitől. Ekkoriban rombolták le védműveit, hogy királyi parancsra a túloldali csúcson alapozzák meg a jelenlegi kővárat. Évszázadokon át szolgált a váruradalom központjául, ahová a környékbeli jobbágyfalvak alávetett népessége szekereken fuvarozta fel a mindennapi élethez szükséges élelmiszert, fegyvereket és egyéb használati tárgyakat. A jobbágy fogatok vasalt kerekeinek nyomai a hosszú évek folyamán sziklába vésődtek és ezek napjainkban is jól megfigyelhetők.

Nézzen a várról légifotókat a Civertan oldalán!

Az évtizedekig királyi kezelésben álló erősséget 1387-ben Luxemburgi Zsigmond adta magánkézbe. Ekkor szerezte meg a Bebek főnemesi család, amely jelentős mértékben kiépítette falait és védőműveit a birtoklása idején. A 15. század közepén jó tizenöt esztendeig a lengyel származású Peter Komorowsky rablólovag uralta, aki ebből a hegyi sasfészekből indította zsákmányszerző portyáit a környező települések lakossága ellen.

17. századi metszeten

A következő évszázadban a törökkel vívott vesztes mohácsi csata után Bebek Ferenc és fia, György igyekezett Szádvárt megerődíteni az akkori időszak haditechnikájának megfelelően, ekkoriban születtek a kerek ágyúbástyák (rondellák), melyek körülölelik a várfalakat, így lőréseikből a helyőrség katonái minden irányból pusztító tűz alá vehették a meredek hegyoldalban rohamozó ellenséget.

1680 körül

1567 januárjában Schwendi Lázár kassai főkapitány vette ostrom alá jelentős számú Habsburg zsoldossal, négy napig erősen lövetve ágyúiból a várfalakat, minek hatására nagyobb darabon leomlottak védőművei. A várbeliek eleinte vitézül ellenálltak, sőt még a generálist is majdnem meglőtték, de végül a gyalogsági rohamokat be nem várva, szabad elvonulás fejében feladták a romos erődítményt.

Még több fotó a várról - nézze meg!

A következő évtizedekben a királyi Kamarának nagyobb hasznot hozott, ha zálogba adta a várbirtokot, de az itt élő ideiglenes földesurai nem törődtek romladozó épületeivel. A 17. században egyre jobban csökkent hadi jelentősége, egy korabeli zsoldlista szerint csak ötven gyalogos strázsálta falait, akik közül csak egy lövegekhez értő pattantyús volt. Szádvár pusztulása a Thököly Imre vezette kuruc hadjáratok idején következett be, amikor 1685 novemberében helyőrsége kardcsapás nélkül kaput nyitott a felvonuló császári seregnek, akiknek hadmérnökei puskaporral aláaknázták, majd felrobbantották, hogy többé ne szolgálhassa a felkelőket.

Megközelítés

Tervezze meg útját a T-Online Térképpel!

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár