Évfordulós ünnepnyitó az 1956-os Intézetben

A különleges, a forradalom igazi közegét idéző környezetben Nagy Imre miniszterelnök kivégzésének 38., újratemetésének 17. évfordulóján került sor az Intézet évfordulóinak bejelentésére. Rainer M. János elmondta, hogy a megjelenő kiadványokkal a forradalom apró epizódjait éppúgy szeretnék bemutatni, mint a teljes egészet. Ezt jelzik az 50. évfordulóra megjelenő kiadványok: megismerhetjük majd 1956-ot a nemzetközi sajtóban, az 1956-os forradalom emlékezetét az oral history alapján, megjelentetik az 56-os forradalom okmánytárát, és Lessing 56 nyarától teléig készített fotósorozatát is.

Bemutatták az Intézet legújabb kiadványait is: Valuch Tibor válogatott tanulmányai Metszetek címmel jelent meg, és végre napvilágot látott Szakolczai Attila szerkesztésében A vidék forradalmának Rainer szerint `sajnos nem teljes, de végső kötete` is.

1956 a Múlt-koron

Megújul az intézet honlapja is - részletes kronológiával, irodalomjegyzékkel, és a már meglévő képtárat felhasználó galériákkal kibővülve. Ennek első lépcsője a tematikus lapok bővítése (korábban a Kádár-korszak magántörténelméről már indítottak egy gyűjteményt). A legújabb aloldal Eörsi László és Topits Judit szerkesztésében Budapesti felkelő csoportok címmel készült el, és korabeli dokumentumok képei, visszaemlékezések, életrajzok, galéria, térképek és fegyverzeti áttekintés színesítik Eörsi László kerettanulmányát.

A legnagyobb érdeklődést azonban minden bizonnyal az a rajzolt napló keltette, amelyet 2 évvel korábban annak szerzője Csics Gyula adott át az Intézetnek. A napló különlegessége, hogy párban készült Kovács János naplójával, amit pár nappal korábban - teljesen függetlenül - a Kieselbach Galéria jelentetett meg. A két napló 50 év utáni egymásra találását Csics Gyula és Kieselbach Tamás ecsetelték.

Csics Gyula: Magyar forradalom 1956

Egy fiú, Gyula, 1956. október 23-án elhatározza, hogy naplót ír. Ebben még nem lenne semmi rendkívüli, de a fiú a forradalomról akar naplót írni. Közel van a tűzhöz - szó szerint, hiszen a Somogyi Béla utca 10-ben laknak a földszinten a Corvin áruház háta mögött. Gyűjt. Tárgyi emlékeket egy "forradalom" feliratú dobozba, üvegszilánkot, röpcédulákat, újságkivágásokat és rajzokat a naplóba. Rádiót hallgat, kifaggatja a szomszédokat, a távoli városrészekből érkező ismerősöket. Hatalmas, előtte papíron megtervezett sétákat tesz, barátjával, Jancsival. Anyagot gyűjtenek. Mindezt lejegyzi. Közben éli a pesti gyerekek életét: hegedűórára jár és külön-németre, diafilmeket néz, szánkózik, disznóvágásra megy Rákoskeresztúrra a nagyihoz, egy rokon műhelyében Kossuth címeres jelvényeket gyárt, a kapott pénzből Verne és Mark Twain könyveket vesz. Jancsival elterveznek egy egész, még nem létező várost, ahol az utcákat a forradalom hőseiről nevezik el. Fejében és naplójában keveredik a pesti gyerekvilág, a gangok világa és az éppen zajló történelem. Nagyon "képben van". Kívülről tudja a nevezetes rádióbeszédeket, vicceket gyűjt a villamoson, lerajzolja a szétlőtt házakat. Gyula naplója teljes egészében fennmaradt. Megmaradtak a naplóba beragasztott röplapok, újságkivágatok, a külföldi segélyek csokoládépapírjai és a fiúk rajzolt városa. Bár Gyula 12 éves volt akkor, nagyon éretten fogalmazott, naplója élvezetes olvasmány ma is, elmeséli saját megközelítésében a forradalom történetét nagy részletességgel és kronológiai hűséggel, továbbá átélhetővé teszi egy budapesti kisfiú hétköznapjait, Budapest lakóinak mindennapi életét a különleges időkben: 1956. október 23. és 1957. március 15. között. A sok igényes rajz, a szépen olvasható kézírás, a sokféle kivágat és térkép (melyekről jól azonosíthatóak a ma már archív felvételekről ismert szétlőtt épületek, a romos város jellemző részletei) mind amellett szólt, hogy a naplót facsimile kiadásban adják ki, mellékelve a jegyzetekkel ellátott szöveget. A facsimile kiadás mellett az 1956-os Intézet Dokumentumfilmes Stúdiója Silló Sándor és Edvy Boglárka rendezésében elkészíti 2006 őszére a napló animáció-dokumentumfilmes feldolgozását.

A sajtótájékoztató két szimbolikus eseménnyel zárult: először becsomagolták a két naplót, majd azokat egy levél kíséretében aláírásukkal ellátva elküldték a héten Magyarországra látogató George Bush elnöknek, hogy azzal is felhívják a figyelmét az 1956-os reményekre. Ezután a jelenlévők a Csics Gyula naplójából készült dokumentumfilmből tekinthettek meg egy 10 perces részletet.