Halottak napja: emlékezők a forradalomban

Mint az ostrom idején: hevenyészett parcellákba, a közparkok földjébe, néhol az utak mellé is temették sebtében 1956 halottait a pesti utcákon. Vihar előtti csend honolt a városban mindenszentek napján és november 2-án, a halottak napján is. A korabeli fotók megörökítik a belvárosi parkok kis fakeresztjeit: sokukra csak egy `n.n.` került, jelezve, hogy a harcban álló városban nem volt lehetőség az elesett felkelő, vagy lelőtt járókelő azonosítására. Az arra járók virágokat helyeztek a sírokra.

1956. november elsején, mindenszentek napján, a Házsongárdi Temetőben gyülekeztek azok a bolyais diákok, akik nem értesültek Bányai László rektor előző napi, szigorú tiltásáról. Az egyetem egyik tanára, Dávid Gyula sem tudott a gyűlésről, így csoportjával kivonult a temetőbe. A magyar irodalom és szellemi élet nagyjai - Jósika Miklós, Brassai Sámuel, Bölöni Farkas Sándor, Apáczai Csere János és felesége, Aletta van der Maet, Dsida Jenõ, Kriza János, Reményik Sándor - sírján elhelyezték a kegyelet virágait és égő gyertyáit. Reményik Sándor sírjánál Bartis Ferenc első éves magyar szakos hallgató egy alkalmi versét mondta el, majd elszavalta az Eredj, ha tudsz című Reményik-verset. A magyar forradalommal való együttérzés jeleként nagyon sok egyetemi hallgató a kabáthajtókára nemzeti színű kokárdát és gyászszalagot tűzött ki. A visszaemlékezések szerint a himnuszt is elénekelték - emlékszik Tófalvi.

A szekuritáté és a belügy emberei ott vizslattak, fényképeztek a megemlékezők és gyászolók között. A fényképek alapján az azonosítás már gyerekjáték volt. A meghurcoltatástól csak azok menekültek meg, akik éppen a Házsongárdi temető felsőbb részén tartózkodtak, őket nem fényképezték le.

A Bolyai Tudományegyetemmel kapcsolatban a magyarországi forradalom leverését követően két nagyobb pert indított a hatalom: az egyik a diákszövetség programjának kidolgozóinak pere volt, a másik a Házsongárdi temető meglátogatása 1956 novemberében. Az egyetemen 1956-ban létrehozott, legális diákszövetség programjának kidolgozóit 1956 novemberében tartóztatták le, közülük Várhegyi Istvánt tették meg elsőrendű vádlottnak. A perben elítélték még Nagy Benedeket, Kocka Györgyöt és Kelemen Kálmánt.

A teljes cikk a Magyar Nemzet oldalán

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2015

• Amikor a „kis munka” 33 hónapot jelentett - ondi kényszermunkások a Szovjetunióban
• Megaláztatás Szibériában - magyar nők a Gulágon
• Magyar sorsok a Gulágon: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• Ondi kényszermunkások a Szovjetunióban 
• A támogatott, a tűrt és a tiltakozó Lengyel József
• Rudolf, a trónörökös halála
• A csalogány és a csalogányvadászok
• Marie Curie és a „rádiumlányok”
• Kivégzésük előtt mondták