Hadihajó-roncsok az albán partoknál

A Regina Margherita 1899-ben kezdett szolgálni. Olasz kivándorlók ezreit szállította először Argentínába, majd a líbiai háború idején sebesült katonákat vitte. A páncélos hajó 130 méter hosszú volt, 20 csomós sebességgel tudott haladni, 44 ágyú, 2 géppuska és 4 torpedóvető volt a fegyverzete. Nevét I. Umberto király felesége után kapta.

A hajó 1916. december 11-én süllyedt el, máig tisztázatlan körülmények között. Viharos volt a tenger, amikor elindult a megszállt Valonából, hogy Olaszországban baráti kikötőt keressen. A 28 kazán még nem működött kapacitásának felével sem, amikor az összes felrobbant. Okáról két változat tartja magát: az egyik szerint olasz akna érte, a másik szerint egy német tengeralattjáró torpedózta meg. A 949 emberből 18 tiszt és 257 tengerész menekült meg.

A kutatásokat az albán polgári és katonai szervekkel az olaszok hat hónappal ezelőtt kezdték meg. A hajót egy olasz katonai búvár találta meg a partoktól alig két mérföldre, 70 méter mélységben. A félig homokba süllyedt hajótestet kagylók borítják, de neve kivehető, és négy ágyú felfelé meredő csöve is épnek látszik. Megvan a szalon, ahol valaha Caruso énekelt, most algák népesítik be, míg a gépteremben halak úszkálnak. A hajó bizonyára megőrizte a tengerészek maradványait is. Tüzetes átkutatásáról és a maradványok felszínre hozásáról a későbbiekben intézkednek.

(Múlt-kor/Panoráma)