Élet a berlini Holokauszt-emlékműnél
2005. június 23. 10:00
A berliniek birtokba vették május 10-én felavatott Holokauszt-emlékművet, amely a város szerves részévé vált, ha nem is egészen a várt módon.
Elfogadható, rossz vagy jó dolog-e ez? - kérdezik maguktól az emberek és a vélemények megoszlanak még a zsidó közösségen belül is. Paul Spiegel, a németországi zsidók tanácsának elnöke kezdettől fogva nem tartotta hitelesnek az emlékművet. "Ez várható volt. Látványosság inkább, mint az elmélyülés helye, annál is inkább, mert az úgynevezett "információs központ" nagyon kicsi, korlátozott számú látogatót tud csak egyszerre fogadni és a sok ezer ember közül csak kevesen állnak sorba, hogy megtekintsék az interaktív termeket, amelyek a Holokausztról beszélnek és ahonnan közvetlen kapcsolatba lehet lépni a jeruzsálemi Jad Vasem adatbankjával" - mondta. Albert Meyer, a berlini zsidó közösség vezetője bevallotta: kezdetben attól félt, hogy az emlékmű nem kerül közel az emberek szívéhez, de ma úgy látja, hogy "élő emlékmű lett annak minden előnyével és hátrányával."
Günther Morsch, a sachsenhauseni volt koncentrációs tábor emlékművének igazgatója így vélekedett: "Világos, hogy ez az emlékmű sohasem kelthet olyan érzéseket, mint Auschwitz, vagy Sachsenhausen, de ki kell várni, hogyan alakul a viszony a kőerdő és az információs központ között, mert csak ez utóbbi ösztönözheti érzelmi reakcióra az előbbit." Peter Eisemann, az építész éppen így képzelte el az emlékmű életét: "Ez nem temető. Az emberek leülnek, sétálnak, vagy ugrálnak a világ minden emlékművénél. Ez azt jelenti, hogy szívesen vannak ott, és ez jó" - nyilatkozta.
(Panoráma)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
23. A reformáció és a katolikus megújulás
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Brutális boszorkányüldözésbe torkollott a király rögeszméje a 16. századi Skóciában
- A leves, amely megállított egy háborút
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Példát mutatott a világnak Erdély a vallási toleranciában
- A vallásszakadást szentesítette az első vallásbéke
- Családja a végsőkig ellenezte Szalézi Szent Ferenc papi hivatását
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Angyalok vagy egy trágyadomb miatt élhették túl a zuhanást a prágai defenesztráció áldozatai?
- Válás és vallásszakadás – így született meg az anglikán egyház
- Ritka Caravaggio-festményt állítottak ki Rómában 11:20
- Már az első percben gólt rúgott az Aranycsapat az évszázad mérkőzésén 08:20
- Máig nem derült fény a hírhedt géprabló, „D. C. Cooper” kilétére tegnap
- Egyedi humorával nyűgözte le a közönséget Latabár Kálmán tegnap
- Macbeth, a tragikus hős és VI. Jakab, a boszorkányos király tegnap
- A protestánsok sérelmei vezettek az első defenesztrációhoz Prágában tegnap
- Az aszódi Podmaniczky–Széchényi-kastély tegnap
- Megpecsételte Napóleon sorsát a végzetes oroszországi hadjárat tegnap