Angolok fekete ősei
2004. június 17. 03:08
Nagy-Britannia jelenlegi lakosai nem csak szász és kelta eredetűek, de még afrikaiak is voltak őseik között? Egy kutató azt állítja a brit Telegraphnak: sok mit sem sejtő fehér bőrű angol származhat mór ősöktől.
Korábban
A krími háború ápolónője az angol feketék hőse
Mary Seacole nevét eddig alig ismerték - mégis ő nyerte meg azt a szavazást, melyben a britek az ország történetének legkiemelkedőbb fekete személyiségeit választották meg.
Fehér rabszolgák Afrikában
Egy amerikai történész szerint az észak-afrikai kalózok mintegy egymillió európait raboltak el és adtak el rabszolgának 1530 és 1780 között. A sorozatos rablóhadjáratok következtében Európa partmenti városai Szicíliától Cornwallig időnként teljesen elnéptelenedtek.
Fekete fáraók szobrai
A fekete fáraókként is emlegetett núbiai uralkodók ókori szobraira bukkantak rá francia és svájci régészek a Nílus völgyében, Szudán északi részén.
A Liverpooli Egyetem régésze, Richard Benjamin régóta foglalkozik a feketebőrű britek történelmével. A tudós szerint a sziget római kori történetének sok fekete lakosa letelepedett, és családot alapított. "Mikor rómaiakról beszélünk Britanniában, legtöbben a kék szemű, fehér bőrű embertípusra gondolnak. A valóság azonban más volt."
A tudós tanulmánya a British Archaeology című szaklapban jelent meg. Benjamin egy 4. századi feljegyzést ismertet, melyet Beaumontban, az Aballava római erődtől néhány kilométerre fedeztek fel. Az írásban található egy utalás "Aurelius nagy számú mórjaira", akik valószínűleg egy észak-afrikai csapat tagjai lehettek, és Marcus Aurelius császárról kapták nevüket.
A csapat tagjait valószínűleg Mauritana provinciában, a mai Marokkó területén toborozták Septimus Severus császár idején. A csapat valószínűleg észak-afrikai berberekből állt, de lehet, hogy voltak köztük sötétebb bőrű núbiaiak is. A fekete katonák az i. sz. 2. vagy 3. században érkezhettek a Brit-szigetekre, közelebbről Aballava erődítménybe, mely Cumbriában, Hadrianus falának nyugati végénél fekszik.
Benjamin szerint a csapat a mai Németország területén, méghozzá a Duna vidékén is harcolhatott, ahol több feljegyzés is utal mór csapatokra. Pontos számuk ugyan ismeretlen, annyi bizonyos, hogy az erődben akár 500 főt is lehetett állomásoztatni.
"A civilek és a hadsereg hivatalnokai szabadon mozoghattak. A leszerelő levelek tanúsága szerint sok veterán katona telepedett le helyben, vagyis Britanniában" - mondta Benjamin. "Ezek a katonák viszonylag jómódúak voltak, sok pénzt költhettek a lakóhelyükön vagy az erődítmények környékén. Bizonyára bordélyokban is szórakoztak. Olyanok is lehettek, akik hosszabb távú kapcsolatra vágytak, és családot alapítottak."
Benjamin szívesen indítana a fekete britek történetét feltáró kutatást. Arra gyanakszik, hogy az angol-skót határvidék jelenlegi népességének DNS-állománya rokonságba hozható Észak-Afrika mai lakosságának DNS-állományával. A helyi temetőkből feltárt csontvázak is sokat elárulhatnak arról, hol született az illető.
Az is lehet, hogy a környékbeli falvak épületeihez régi római anyagokat használtak fel, tehát az sem kizárt, hogy az építőanyag egy részében is ki lehet mutatni az afrikai eredetet. Benjamin elméletét az is alátámasztja, hogy 1989-ben Londonban egy afrikai férfifejet ábrázoló szobrot találtak, amely az i. sz. első században készülhetett. Ugyanebből az időszakból már írásos dokumentumokban is előfordulnak a feketékre tett utalások. Dél Shieldsben egy 20 éves férfi sírkövének felirata felirata így hangzik: "mór fajú, felszabadított szolga". A feketebőrűekből álló katonai egység felbukkan a Notitia Dignitatumban, egy hivatalnokokat és tisztségviselőket felsoroló dokumentumban is.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


zsidóság
- Az életmentő svájci konzul: Carl Lutz
- Rendkívüli lelet: mikvét találtak Ostia Anticában
- Herzl Tivadar a modern cionizmus megalapítója
- Esztergom kevésbé ismert arcát fedezhetjük fel Aguera Zoltán könyvének segítségével
- A holokauszt áldozataira emlékezünk a mai napon
- Túlzsúfolt lakások, éhezés és vég nélküli razziák – a budapesti gettó borzalmai
- Mások életéért adta sajátját Salkaházi Sára
- A buják betegségének tartották és üldözték a leprásokat a középkorban
- Hány aranyvonatot indítottak a németek 1945-ben Magyarországról?
- 10 érdekesség a kártyajáték múltjáról 20:28
- Tiltott falatok: a sertéshús-tabu vallási és kulturális gyökerei 19:03
- Különleges kelta tőrre bukkantak Lengyelországban 18:02
- Kivétel nélkül mindenkin segített „a szegények püspöke” 16:58
- Olaszok a két világháború közötti Magyarországon 16:05
- 500 év után találták meg az elveszett reneszánsz festményt 15:21
- Történelem és nyelvészet: a gladiátor szó nyomában 14:53
- Több ezer éves temetkezések kerültek napvilágra Franciaországban 13:57