2020. ősz: Hiúságunk története
ITT támogathatsz bennünket

Budapest, a stadionváros: a Sárkánybarlangtól a Duna Arénáig

2020. július 20. 14:55 Nagy Imre

Földes grundtól a világ legjobb új stadionjáig

A Ferencvárosi Torna Club futballcsapatának első pályája a Duna-parti vasúti töltés tövében állt a Soroksári úti bérházban lakók nem kis keserűségére, ugyanis a tűzfal a lövések következtében számos alkalommal remegett meg. 1911-ben már az Üllői úton rúgták a bőrt, és ezen év novemberében itt győzte le a válogatott az ősi riválissá váló osztrákokat.

A Nagy Háború után a locsolási tilalom miatt kipusztult az FTC-pálya talajáról az amúgy is gyér fű, viszont felépült a B és a C tribün is, igazi favázas katlanná alakítva a stadiont. A publikum a futball mellett láthatott atlétikai viadalokat, ökölvívó-mérkőzéseket, továbbá motor- és kerékpárversenyeket, sőt egy tűzesetet is. Évtized múltán a nemzetközi sikerek mellé a végleges füves borítás is megjelent a pályán, a Ferencváros stadionja nemcsak az ország, hanem Közép-Európa egyik legfontosabb sportlétesítménye, a csapat pedig a vb-győztes Uruguayt is verve a világ egyik legjobb együttese lett.

A második világégést, az 1947-es – a magyar labdarúgás első és egyetlen – stadiontragédiáját, de még a Kinizsire történő névváltoztatást és a piros-fehér mezt is túlélte az együttes, ám a stadion állagának romlását már nem lehetett visszafordítani, s a fatribünös pálya 1963-ban végleg bezárta kapuit.

Több mint egy évtizednyi albérleteskedés után 1974. május 19-én megnyílt az új stadion, amelynek pályáján egy új generáció nőtt fel, és Nyilasi, valamint Ebedli vezetésével még a rettegett Liverpoolt is kiverték a Kupagyőztesek Európa-kupájából. Jöttek a bajnoki és kupagyőzelmek, első magyar csapatként bejutás a Bajnokok Ligájába, a Lisztes- és Lipcsei-korszak, azonban a halhatatlan Albert Flórián, az egyetlen magyar aranylabdás nevét felvett stadion az ezredfordulóra gyakorlatilag romhalmazzá vált, a Fradi pedig a másodosztályt is megjárta.

Fordulatot csak a Kubatov-éra hozott: a pálya elhelyezkedésében kilencven, a vezetés hatékonyságában 180 fokos fordulat következett be. 2014. augusztus 8-án átadták a vadonatúj Groupama Arénát, s bár a nyitómérkőzésen vereséget szenvedtek a Chelsea-től, a stadiont abban az évben a világ legjobb új stadionjának választották. A csapat pedig 2019-ben a Magyarországon egyedülálló rekordot, a 30. bajnoki címét ünnepelhette az új stadionban.

A villámgyorsan épülő magyar csoda

Míg lent a Duna vízszintesen, addig néhány méterrel feljebb a fal függőlegesen hullámzik. Ebből az ellentétes vízmozgásból azonban nem örvény, zúgó vagy limány keletkezett, hanem a pesti Duna-part egyik legimpozánsabb modern építménye, a Duna Aréna. Nappal a formabontó hullámborítás, este a kilométerekről is látható pompás, változó kivilágítás teszi izgalmassá kívülről az épületet. Néhány hónappal a 2017-es FINA Vizes Világbajnokság előtt itt került sor a férfivízilabda Bajnokok Ligája-döntőre, amelyen közel 6 000 néző előtt a Szolnoki Dózsa-KÖZGÉP 10-5-re kiütötte a Jug Dubrovnik együttesét. Nem rossz kezdés egy vizessport-palotának. Ezek az izgalmak természetesen még tovább fokozódtak az úszó-világbajnokság alatt.

Minden bizonnyal a nemzetközi szövetség szakemberei is kíváncsian ültek fel a repülőre, hogy a tervek után a vizes világbajnokság nyitónapján a valóságban is meglássák, vajon mit tudtak összehozni ilyen rekord rövid idő alatt a magyarok, akik a mexikói Guadalajara visszalépése után „ugrottak be”. Az összesen mintegy 30 ezer négyzetméter alapterületű Duna Arénát – amely elképzelhető, hogy a nemrég elhunyt Benedek Tibor vízilabdázó nevét veszi majd fel – magyarok tervezték és építették.

A hat medence fölött a tetőszerkezetet tartó 27 méter magas vasbeton tornyok között akár egy Boeing 747-es repülőgép is át tudna repülni; az úszók testi épségére pedig a szó szoros értelmében egy angyal vigyáz, az Angel Eye nevű speciális fulladásfigyelő rendszer. Építésében alapvető követelményként határozták meg a fenntarthatóságot és a környezettudatosságot, a fűtéshez és a hűtéshez is megújuló energiaforrást és távhőt használnak. A látogatók megérkezve pedig a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem diákjainak kreativitását dicsérő tetőteraszon konstatálhatják, hogy mindezek mellett a világ egyik legszebb panorámája tárul a szemük elé a Parlamenttel,  Buda várával és a Duna túlpartján húzódó hegyekkel.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2020. ősz: Hiúságunk története
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Papp LászlóHidegkuti NándorAz MTK megújult stadionjaA régi Fradi-stadionA Fradi már az új arénájában ünnepelhette 2019-ben a Magyarországon egyedülálló rekordot: a 30. bajnoki címétA hat medence fölött, a tetőszerkezetet tartó 27 méter magas vasbeton tornyok között akár egy Boeing 747-es repülőgép is át tudna repülniBozsik JózsefPuskás FerencA régi stadionA megújult Puskás Stadion
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Olvasta már?
Bezár