Botrányos pápaválasztás, melynek emlékét is igyekezett kitörölni Róma
2025. február 26. 16:39 Múlt-kor
Puccs, vérontás és a bábpápa megdöbbentő felemelkedése – majd kegyetlen bukása. Kr. u. 768 nyarán Róma utcái lángba borultak, amikor az ambiciózus herceg, Toto erővel ültette a pápai trónra saját testvérét, akinek korábban nem volt köze az egyházhoz. Végül megtörtént a történelem egyik legkülönösebb pápaválasztási botránya, amely annyira szégyenletes volt, hogy az egyház megpróbálta eltörölni még az emlékét is.

A baldachinos főoltár a Szent Péter-bazilikában (Forrás: Wikipedia / Ricardo André Frantz / CC BY-SA 3.0) (Illusztráció)
Korábban
A 7. századtól Európa, különösen Közép-Itália zűrzavaros időszakát élte. A Bizánci Birodalom és a térség új hatalma, a lombardok vetélkedése a régió feletti uralomért egyre feszültebbé vált. Kr. u. 680–681-ben, hosszas és véres háború után a bizánciak kénytelenek voltak hivatalosan is elismerni a lombard királyságot az Itáliai-félsziget északi részén. Ez Rómát is veszélybe sodorta: a város régi dicsősége megkopott, és a távoli Bizánc sem tudta már megvédeni. A lombardok mellett a frankok is egyre nagyobb befolyásra tettek szert, miközben a frissen alakult Pápai Állam igyekezett megszilárdítani hatalmát.
Bizánc, lombardok és Róma
Evangelos K. Chrysos, az Athéni Egyetem professzor rámutat, hogy bár IV. Konstantin császár 680-ban ugyan elismerte a lombard államot, a lombardok nem álltak le a hódítással, hanem tovább terjeszkedtek, elfoglalva a bizánci birtokokat Itáliában. A legfájóbb veszteség a stratégiai fontosságú Ravenna eleste volt 751-ben, amely már magát Rómát is közvetlenül fenyegette.
Ebben a politikai és katonai káoszban tűnt fel Toto, Nepi hercege, aki értesült arról, hogy I. Pál pápa haldoklik, ezért csapataival Róma felé vonult. Célja világos volt, a pápai trónra saját emberét akarta ültetni – bábpápát, aki a családja érdekeit szolgálja. Ahogy Luis Jiménez Alcaide Los papas que marcaron la historia című művében írja, a pápa ebben az időben már nem csupán szellemi vezető, hanem világi fejedelem is volt. Toto, találkozva Christophorus pápai kancellárral, esküt tett, hogy nem avatkozik bele a pápaválasztásba – ám ez hazugság volt.

Üres a pápai trón
Amikor I. Pál 768. június 28-án meghalt, Toto serege erőszakkal betört Rómába. A helyi történészek ezt egyértelmű államcsínyként értékelik. Toto magát Róma hercegévé kiáltotta ki, majd testvérei támogatásával a negyedik testvért, Konstantint. II. Konstatin néven pápává választatta – annak ellenére, hogy Konstantin soha nem mutatott vallásos hajlamot. Mario Madrid Te vagy Péter: A pápaság a történelemben című könyvében megjegyzi: „Ez a laikus hat nap alatt megkapta az összes szent rendet Totó akaratából.” Röviddel ezután Praeneste, Alba és Porto püspökei – nyilvánvaló nyomás alatt – felszentelték.
Toto biztosra akart menni: testvérét beiktatta a Lateránba, Christophorust pedig kolostorba kényszerítette. II. Konstantin az új pápa közben levelet írt Kis Pipin frank királynak, szövetséget keresve, hiszen a lombardok, mindeközben nem adták fel Róma elfoglalásának tervét.
Rövid dicsőség
A puccs után Toto legnagyobb hibája a Christophorusba vetett bizalom volt. A kancellár ígéretet tett a kolostorba vonulásra, ám megszökött, és fiával a lombardokhoz menekült, Theodericus, Spoleto hercege és Desiderius király támogatását kérve. A lombard uralkodók, alkalmat látva a beavatkozásra, sereget küldtek Róma ellen. Az ütközet 768. július 30-án zajlott le. A krónikák szerint a csata rövid és véres volt – Toto meghalt, II. Konstantint pedig elfogták. Pápasága mindössze 13 hónapig tartott.
Mégis, az eseményeknek volt pozitív következménye is. 769 áprilisában 49 püspök részvételével zsinatot hívtak össze Rómában. A gyűlés – Christophorus vezetésével – kimondta: laikusok többé nem vehetnek részt a pápaválasztásban. II. Konstantin pontifikátusának összes dokumentumát elégették, döntéseit érvénytelenítették.
Róma ismét önmaga
A történet azonban tovább folytatódott. A sikertelen lombard jelölt után, III. (IV.) István került a pápai trónra, akit 768. augusztus 7-én szenteltek fel. Konstantin sorsa szomorú véget ért, kolostorban raboskodott, és ott halt meg. Gonzalo de Illescas 16. századi történész Historia pontifical y catholica című művében így ír: „Egy nap nagy zavargások törtek ki Rómában. A szerencsétlen Konstantinnak a rómaiak kivájták a szemét. István pápa mindent megtett, hogy ezt megakadályozza – de hiába.”
Ez a sötét fejezet Róma történetében a hatalomért vívott harcok kegyetlenségét tárja elénk – amikor a vallás, a politika és az emberi mohóság veszélyes elegyet alkotott. Toto és Konstatin esetében teljes damnatio memoriae következett be – nevüket, tetteiket az emlékezetből is ki akarták törölni.
Az ABC History cikke alapján.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


10. A reformkor fő kérdései
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek
- Miért volt vértelen 1848. március 15-e?
- A nyelv átalakításáról szóló vitát is beindította a magyar államnyelvvé tétele
- Az irodalomban és a politikában is maradandót alkotott Kemény Zsigmond
- Az 1848-49-es szabadságharcban is tevékeny szerepet vállalt Irinyi János
- Alacsonyabb származása miatt sosem teljesülhetett be Vörösmarty első szerelme
- A cenzúra kicselezése érdekében adott alcímet a Himnusznak Kölcsey Ferenc
- Alig épült meg, máris történelmi esemény színhelye lett a Nemzeti Múzeum
- Nem láthatta színpadon a Bánk bánt Katona József
- Csatatértől az elmegyógyintézetig: ki volt Széchenyi István gróf?
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok tegnap
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa tegnap
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában tegnap
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában tegnap
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió tegnap
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? tegnap
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa tegnap
- Charun az etruszk haláldémon tegnap