Befejeződött a gyalui Rákóczi-Bánffy kastély felújítása

2023. december 19. 13:17 MTI

Befejeződött Erdélyben a gyalui várkastély felújítása, a folyamat eredményeként az épület újra teljes pompájában idézi több évszázados múltját, a tervek szerint a várkastély jövő év tavaszán nyílhat meg a látogatók előtt – tájékoztatta az Erdélyi Hagyományok Alapítvány kuratóriuma az MTI-t kedden.

A gyalui kastély (kép forrása: Erdélyi Hagyományok Alapítvány)

Korábban

A Nagy Elek mecénás üzletember által alapított Erdélyi Hagyományok Alapítvány tulajdonában levő, Kolozsvár melletti gyalui várkastélynak megtörtént a műszaki átadása – közölte az alapítvány.

A tájékoztató emlékeztet arra, hogy miután Nagy Elek, a kolozsvári születésű üzletember megvásárolta a várkastélyt a Barcsay család örököseitől, az általa alapított Erdélyi Hagyományok Alapítvány – Fundația Tradiții Transilvane-nak adományozta.

Nagy Elek üzletember kezdeményezésére kezdte el megálmodni a Tektum Architectura & Arta építész tervezőiroda és a RegioConsult projekt tanácsadó iroda a várkastély restaurálását.

A 2017-ben megnyert Európai Uniós pályázat után a következő évben kezdődtek meg a felújítási munkálatok az ADD Concept és a Kvadrum Axis cégek közreműködésével. A teljes projekt értéke meghaladja a 30 millió lejt, amelynek a román kormányzat által kiírt Európai Uniós finanszírozásból, a magyar kormány támogatásából, valamint a Nagy Elek által alapított és elnökölt alapítvány több mint 3 millió eurós hozzájárulásából valósult meg.

A felújítás jövőre a kastélypark rendbetételével folytatódik egy 2,15 millió eurós pályázat keretében elnyert projekttel, amelyből megtörténik a várkastély szomszédságában található római castrum és a kastélypark teljes rendezése. A tervek szerint a gyalui várkastély ismét Erdély egyik ékkövévé válhat multifunkcionális kulturális központ formájában. Egyúttal cél az is, hogy a várkastély Kolozs megye és Erdély fontos idegenforgalmi célpontjává váljon, megjelenítve az épületegyüttes évszázados történelmi szerepét, és élővé téve a több tájegység – Kalotaszeg, Mócvidék – találkozásából fakadó sajátos kulturális értékét.

A gyalui Rákóczi-Bánffy kastély, országos jelentőségű műemlék történetének kezdetei a 13. századig nyúlnak vissza, amikor az erdélyi püspökök Kolozsvártól nyugatra húzódó kiterjedt uradalmának egyik központjaként már egy udvarházat említenek itt az írott források. A mai épületegyüttes legrégebbi részei a XV. század első felében itt felépült püspöki várból származnak, melynek reprezentatív épülete volt egy későgótikus palota, kápolnával együtt. Ezt a palotát modernizálja 1500 táján Hunyadi Mátyás unokatestvére, Geréb László püspök, és az akkor divatos reneszánsz stílusban építtette át.

A kastély mai négyszögű, sarkain hengeres tornyokkal megerősített alaprajza az 1540-es években jött létre, amikor a török előretörése miatt Statileo János, az egyik utolsó középkori erdélyi katolikus püspök egy modern várat építtet ki. A középkorban az erdélyi püspökséghez tartozott vár és uradalom később gyakran váltott gazdát. Volt a kincstáré, a Kendi családé, majd Bocskai István foglalta el. A vár legfontosabb átalakítására I. Rákóczi György idején (1630–1648) került sor, a fejedelem a belső udvar régi épületeit lebonttatta és a várból kényelmes, reprezentatív kastélyt alakíttatott ki. Az épület a Rákóczi fejedelmek egyik legjelentősebb rezidenciájaként működött az 1660-as évekig, majd Bánffy Dénes szerezte meg családja számára.

A Rákóczi szabadságharc alatt többször is megostromlott vár romos állapotba jutott, majd az 1830-as években építtették át a Bánffyak romantikus kastéllyá, ekkor alakították ki az egykori várárkok feltöltése után, a jórészt máig megmaradt angolparkot is. 1861-ben a kastély leégett, 1871 után kezdték helyreállítani, majd 1911-ben komoly átalakításokon esett át az épület.

Barcsay Tamás Bánffy Katinkát vette el feleségül, így került a kastély a Barcsayak birtokába, amelyet 1948-ban államosítottak és csak a 2010-es évek elején tudta a Barcsay család visszaszerezni. Az épület legszebb ismert elemei Geréb László (1479–1502) püspök idejében készültek, és a késő gótikus darabok mellett Erdélyben korai, XV. század végi reneszánsz faragványok is feltűnnek.

A tervek szerint a felújított műemléket ünnepélyes keretek között 2024 tavaszán adják át – áll a közleményben.