Bár „küldetését” teljesítette Lenin, nem tudta Németország javára fordítani az I. világháborút
2021. április 21. 16:21 Múlt-kor
„Zürich, április 5. A Svájcban élő szocialisták vezére a Volksrechtben kijelenti, hogy az orosz szocialisták azonnali fegyverszünetet javasolnak. Lenin azt hiszi, hogy Oroszország egy második, igazi forradalom küszöbén áll.” A Pesti Naplóban 1917. április elején ilyen, és ehhez hasonló hírek terjedtek a bolsevik párt vezéréről, Vlagyimir Iljics Leninről, akinek személyéhez a német katonai és politikai vezetés is nagy reményeket fűzött. Lenintől Berlinben azt remélték, hogy hazájában olyan felfordulást, ha tetszik, forradalmat okoz, amely kiüti Oroszországot a háborúból. A német titkosszolgálat munkához látott, amelynek eredményeképp a „felforgató” 1917. április 16-án, hosszú száműzetés után végre újra orosz földre léphetett.
Korábban
Bátyja akasztása indította el a radikalizálódás útján
A cári tisztviselő fia Lenin, születési nevén Vlagyimir Iljics Uljanov, 17 éves korában lépett a radikalizálódás útjára, miután bátyját, Alekszandrt egy III. Sándor cár elleni merénylet előkészítésében való részvételért 1887-ben felakasztották. A gyors felfogású és éles eszű fiatalembert kicsapták a Kazanyi Egyetemről, mert nem tudta visszafogni rendszerellenes nézeteit.
A szociáldemokrata mozgalomhoz csatlakozott Vlagyimir Iljics végül Szentpéterváron szerzett jogi diplomát, de nem sokáig praktizálhatott ügyvédként, ugyanis a marxista, baloldali szervezkedésekben részt vevő Uljanovot a cári rendőrség 1895 decemberében letartóztatta, majd a bíróság szibériai száműzetésre ítélte.
Miután 1900-ban szabadult, a 30 éves Uljanov nyugat-európai emigrációba kényszerült. Egy évvel később felvette a Lenin „művésznevet”, amelynek sokak szerint a kelet-szibériai Léna folyóból képzett. Lenin sok helyen megfordult, többek között Bécsben, Münchenben, Londonban, Párizsban és Genfben is.
Egyre radikálisabb nézeteket hangoztatott, támadta az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt demokratikus berendezkedést hirdető szárnyát és világforradalmat hirdetett, amelynek centrumát a cári Oroszországban képzelte el.
Nézeteivel akkora felfordulást okozott, hogy az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt 1903-ban Brüsszelben tartott konferenciáján a párttagok közt szakadás történt.
Megalakult a Lenint támogató radikális, többséginek, azaz „bolseviknak” nevezett szárny, amellyel szemben a „mensevik”, azaz kisebbségi frakció a reformok útján megvalósuló demokratikus átalakulást szorgalmazta.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
pápaság
- Hadvezérként is jeleskedett Bakócz Tamás, a későbbi pápajelölt
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa
- Már temetésén követelték II. János Pál szentté avatását a hívek
- A Képes Krónika díszmásolatát kapta ajándékba Ferenc pápa
- Magyarországi pápalátogatások
- Prédikálás miatt jelentette fel Husz Jánost az érsek
- A „Hit védelmezője”, VIII. Henrik még Lutherrel is szembeszállt
- A tökéletes naptár nyomában: a szökőnap története
- Másodjára szőrcsuha helyett páncélban zarándokolt IV. Henrik a pápához
- Engedéllyel hagyhatta csak el a fővárost a jobbágysorból kikerült Táncsics Mihály 20:20
- Még mindig vitatott kérdés, hogy ki a felelős a kassai bombázásért 17:05
- II. Erzsébetet is vendégül látta a 130 éves Gundel étterem 15:05
- Féltek a középkori orvosok, hogy meggyűlölik őket, ha a leprát gyógyítják 14:20
- A magyar kutyafajták kutatását segítheti a Magyar Nemzeti Múzeum új gyűjteménye 13:20
- Kiállítás és pódiumbeszélgetés is várja a látogatókat a Kolozsvári Ünnepi Könyvhéten 11:20
- Csokoládé is hullott az égből a blokád alá vont Nyugat-Berlinre 09:50
- Bálványimádás ürügyén ítélte halálra Pizarro az inka uralkodót 09:05