Bár sokan nem kedvelték Szókratészt, harcosként senki sem vonta kétségbe képességeit
2023. szeptember 29. 09:06 Múlt-kor
Szókratész kora, sőt talán a történelem egyik legnagyobb gondolkodója volt. A nyugati szellemtörténet oszlopos alakjaként évezredekre meghatározta a vizsgálódás és gondolkodás módszertanát. Erényessége, tisztessége, logikája és észszerűsége mind a mai napig csodálat tárgya. A köztudatban élő képe a bölcs, fehér szakállú öregember, aki összevont szemöldökkel okítja az ifjú nemzedéket és hinti szét a bölcsesség magvait. Bár ez a kép csábító lehet, végső soron mégis hamis, vagy legalábbis nem illik össze a Szókratész életét – és ezáltal feltehetőleg bölcseletét is – meghatározó élményével: katonai szolgálatával.
Korábban
Szókratész, a filozófus
Szókratésszel kapcsolatban a történészek legnagyobb nehézsége az, hogy semmi nem maradt fenn tőle írásban, vagyis semmiről nincs tőle első kézből származó beszámolónk. Katonai szolgálatával kapcsolatban Platón a legfontosabb forrásunk, aki több hadjáratról is említést tesz, amelyekben Szókratész részt vett. Megemlíti például Poteidaiánál (ahol az athéni hadjárat végül a város i. e. 432–430 között tartó ostromába torkollott), Délionnál (ahol a hatalmas szárazföldi csata i. e. 424-ben látványos athéni vereséggel végződött), valamint Amphipolisznál is (a Poteidaia térségébe vezetett athéni hadjárat i. e. 422-ben csúfos kudarccal zárult).
Szókratész a dombormű jobb oldalán ül
Habár a gondolat, hogy egy athéni férfi szolgálatot teljesített az athéni hadseregben nem kéne meghökkentő legyen (ez minden athéni polgárnak kötelessége volt), Szókratész kora a hadjáratok idején figyelmet érdemel. Az i. e. 470-ben vagy 469-ben született filozófus 40 éves volt az első (feljegyzett) hadjárata végén, az utolsó alatt pedig már az ötvenhez közelített.
Mindez akkor válik érdekessé, ha figyelembe vesszük, hogy eddigre Szókratész elismert gondolkodó és tanító volt Athénban, vagyis filozófiájának gondolatait, ideáit nem egy múltbeli háború tapasztalataira való visszatekintés formálta, hanem azok az élményekkel párhuzamosan alakultak ki.
Szókratész utolsó ismert csatája előtt egy évvel egy színdarabot mutattak be az athéni Dionüszia ünnepén. A darab Arisztophanész A felhők című alkotása volt, és egy, az athéni közéletben terjedő jelenséget parodizált ki: azt, ahogy gazdag ifjúk szegődtek filozófusok tanítványául, akik furcsa, új módon tanították őket gondolkodni és vitázni. Bár a szatíra a társadalmi probléma egészét kritizálta, a színpadon egyetlen ember alakjában jelenítette meg – Szókratészében.
Szókratész könnyű célpontot nyújtott a szatirikus gúnyolódáshoz. Határozottan csúf embernek számított egy olyan korban, amely majdhogynem számszerűsítette a szépséget. Platón egy dialógusában Theodórosz Szókratészt így hasonlítja Theaitétoszhoz: „nem szép, hanem – s ezt nehogy zokon vedd – pisze orrával és dülledt szemével inkább hozzád hasonlatos. No, azért ő nem oly feltűnő.” (Platón: Theitétosz 143e, Bárány István fordítása.)
Szókratész mellszobra is mutatja, hogy kortársai nem tartották szépnek a filozófust
A filozófus ráadásul egyébként is… furcsa volt. Közismerten nem hordott cipőt, ritkán mosdott vagy fürdött (Platón: A lakoma, 174a), és gyakran állt hosszú időn keresztül egyhelyben némán, akár órákig a messzeségbe meredve. Ráadásul kérdezési és vizsgálati módszere szokatlan gondolatokat ébresztett az emberekben, összezavarva és – valószínűleg – frusztrálva őket. Mindennek a tetejébe pedig még hangokat is hallott; mindent összevetve: furcsa volt, és könnyedén kigúnyolható.
Egyetlen dolog miatt azonban soha nem gúnyolták, és még a tárgyalása legsötétebb perceiben sem vádolták vele: hogy bármi becstelent követett volna el katonai szolgálata alatt. Legalábbis meglepő, hogy a köznevetség és a mendemondák egy ilyen kitűnő célpontjának katonai hírneve épségben maradhatott, különösen egy olyan kultúrában, amely gyakran vette célba az élet ezen területét, ha ellenségei iránti megvetését kellett kifejeznie. Ennyire jó katona lett volna Szókratész?
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- Marilyn Monroe is népszerűsítette a cowboyok viseletét, a farmernadrágot 16:05
- Haláláig tagadta bűnösségét Martin Luther King merénylője 15:05
- Szerzetesből besúgóvá vált a magyar jakobinusok vezére, Martinovics Ignác 14:20
- Charles Lindbergh már 23 órája ébren volt, amikor megkezdte az Atlanti-óceánt átszelő útját 12:20
- Fontos szerepe volt La Fayette márkinak az Egyesült Államok függetlenségi háborújában 11:20
- Névadó szentjével azonosította magát a megbomlott elméjű Kolumbusz Kristóf 08:20
- Bárói ranggal ismerték el a hazai orvoslás egyik úttörőjének számító Korányi Frigyes munkáját tegnap
- Sokáig férjéével is vetekedett Jackie Kennedy népszerűsége tegnap