Bár impozánsnak tűnt, valójában kezdettől reménytelen vállalkozás volt Hitler Atlanti fala

Taposóaknák és karók

A védműrendszer elkészítését az Organisation Todt nevű szervezet végezte, amely egy vegyes civil és katonai mérnöki csoport volt – ez építette többek között a háború előtt a német autópálya-rendszert, valamint a német–francia határon lévő védműrendszert, a Siegfried-vonalat is. Az Atlanti-óceán partján zajló első komolyabb építkezések a Kriegsmarine számára felhúzott tengeralattjáró-bázisok voltak, illetve a Luftwaffe légi támaszpontjai. 1942. március 28-án Hitler a 40. számú rendeletével elrendelte az Atlanti fal létrehozását, amivel megindult az erődrendszer kialakítása.

A nagy hatótávolságú parti tüzérség és a partraszállást akadályozni hivatott erődítmények mellett fontos szempont volt a nagy kikötők elleni támadások elhárítása is. Von Rundstedt 1942 májusában kiadott parancsa hierarchiát állapított meg az erődítmények között, erődökre (Festungen), védelmi körzetekre (Verteidigungsbereiche), támaszpont-csoportokra (Stützpunkt-gruppen), támaszpontokra (Stützpunkt), és végül a védműrendszer vonalai mögé elhelyezett „ellenállófészkekre” (Widerstandsnester) osztva azt méretük és személyzetük létszáma szerint.

1942 augusztusában kanadai és brit csapatok meglepetésszerű támadást hajtottak végre a francia Dieppe kikötője ellen. Habár a támadás számos célját nem tudta elérni, több védelmi hiányosságra is ráébresztette a németeket. Az Atlanti fal építése felgyorsult, havonta több százezer köbméter betont használtak fel hozzá – mindez azonban nem nyugtatta meg von Rundstedtet, aki továbbra sem hitt abban, hogy pusztán partvédelmi eszközökkel megállítható egy esetleges invázió. 1943. október 28-án a Wehrmacht főparancsnokságának (OKW) küldött jelentésében kiemelte a jobb minőségű csapatok és a partoktól távolabbi tartalékok kialakításának szükségességét. E jelentés Hitlerhez való eljutása után az 51. számú rendeletet, és az egészen a D-napig folyó fejlesztést eredményezte.

A tábornagy javaslatának megfelelően elkezdték a partokon állomásozó hadosztályokat az addigi kettő helyett a teljes erejüket jelentő három ezreddé feltölteni, valamint több páncélost és harci repülőt csoportosítani a térségbe. A Kriegsmarine is több hajóját helyezte át az Atlanti-óceánra, valamint a Nagy-Britanniához közelebbi szakaszokon több tengeri aknát helyezett el. Ekkoriban került a von Rundstedt nyugati parancsnoksága alá tartozó B hadseregcsoport élére az Észak-Afrikában már bizonyított Erwin Rommel tábornagy, aki maga is ambiciózus fejlesztésekbe kezdett. Ezen a ponton azonban a növekvő intenzitású szövetséges bombázások miatt mind a munkaerőből, mind az építőanyagból hiánnyal küzdöttek.

Rommel szerint a szövetséges inváziót a parton kellett megtörni, így aknamezők tömegét és új parti akadályokat telepített, valamint a parthoz közelebb helyezte el páncélos csapatait. Elismerte ő is a szárazföld belsejében elhelyezett egységek szükségességét, azonban ezek megerősítésére már nem került sor 1944. június 6-a előtt.

Rommel Észak-Afrikában győződött meg az aknamezők és más rejtett fegyverek hasznosságáról, így parancsnoksága idején a meglévő csaknem kétmillió taposóakna mellé telepített további majdnem négymilliót. Ezek mellett alkalmazott egyszerűbb eszközöket is, úgymint az ejtőernyősök felnyársalására szolgáló kihegyezett karók, vagy a partraszálló hajókat felborító faeszközök.

Kétségtelen, hogy a D-napra készülődő szövetségesek gondosan megtervezték minden lépésüket az Atlanti-faltól félve, azonban amikor elérkezett a döntő összecsapás, a Normandiában partraszálló egységeknek mindössze néhány órára volt szükségük annak áttörésére – sok helyen a tervezett páncélos támogatás nélkül. Von Rundstedt tábornagyot igazolja, hogy habár június 6-án az Atlanti fal kudarcot vallott, a szövetségesek csupán augusztus végén szabadították fel Párizst – a szárazföld belsejében a németek valóban sokkal hatékonyabb ellenállást tudtak kifejteni.

1. Elrettentő erő
2. Szedett-vedett társaság
3. Taposóaknák és karók

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
• Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
• A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
• Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
• Sztójay Döme, a magyar Quisling
• "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
• Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
• "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"