„Az újkor legdilettánsabb zsarnokölése” volt a Ferenc Ferdinánd elleni merénylet

„Az európai háborúra sosem kerül sor”

Miközben Ferenc Ferdinánd készült az uralkodásra, Európa levegője izzott. A hosszú XIX. század a végéhez közeledett. A festők és irodalmárok egyre kijjebb tolták a hagyományos művészet határait, a fiatalok pedig a XIX. században felbukkanó új eszmék gyakorlatba való átültetésében vélték megtalálni életük célját.

Sokan megérezték a háború előszelét, bár ellenpélda is akadt, mint például egy brit publicista, Norman Angell, aki Rossz üzlet a háború című munkájában kifejtette, a globalizált világ szoros pénzügyi és gazdasági összefonódásai feleslegessé teszik a további háborúkat. David Jordan Starr, a Stanford Egyetem elnöke a mű elolvasása után kijelentette: „Az örökké fenyegető nagy európai háborúra sosem kerül sor.”

A Monarchia keleti területein azonban forradalmi hangulat uralkodott. Sok fiatalt a szocialista eszmék kerítettek a hatalmukba, eközben pedig egyre-másra alakultak a nacionalista szervezetek. Az Osztrák–Magyar Monarchia 1878-ban megszállta, majd 1908-ban annektálta Boszniát.

A helyi szerbek egy pánszláv birodalomról álmodoztak, amely magában foglalta volna a Monarchiából kiszakított délszláv területeket, így Boszniát és Horvátországot, valamint a széthulló Oszmán Birodalom egyes régióit is. Nem véletlen, hogy a Balkánt „Európa puskaporos hordójaként” emlegették.

Kabát a zálogházban

A tettre kész nacionalista fiatalok egyike volt a szegény boszniai szerb családba született Gavrilo Princip. A fiatalember már az első balkáni háború idején kérte felvételét a szerb hadseregbe, ám túl gyenge alkatúnak találták. A trónörökös elleni merényletet Princip hat társával együtt tervelte ki, akik több forradalmi és terrorista szervezettel, többek között az Ifjú Boszniával vagy a Fekete Kéz (másik nevén: Egyesülés vagy Halál) nevű csoporttal is kapcsolatban álltak.

Ferenc Ferdinánd 1913 szeptemberében a korábbi nem túl szívélyes fogadtatás, valamint egy esetleges merényletről keringő hírek ellenére úgy határozott, megtekinti a XV. és a XVI. hadtest 1914-es boszniai hadgyakorlatát, majd ezt követően ellátogat a tartomány fővárosába, Szarajevóba, mivel a helyi kormányzó, Oskar Potiorek táborszernagy a Monarchiának a tartomány lakossága körében vészesen csökkenő tekintélyéről számolt be. Bár a főhercegi párt figyelmeztették, hogy a feszült politikai helyzet miatt ajánlatos lenne kihagyniuk a szarajevói látogatást, ők mégis az utazás mellett döntöttek.

Az összeesküvők távol álltak attól, hogy gyakorlott terroristának nevezhessük őket. Princip anyagi helyzetére jellemző, hogy még a télikabátját is zálogházban hagyta, hogy némi pénzt teremtsen elő boszniai utazásához. Mivel a csoport tagjai egyáltalán nem voltak járatosak a fegyverforgatásban, néhányan közülük gyakorlás gyanánt távoli fatörzseket vettek célba, mozgó célpontokat viszont nem.

A merénylők dolgát a sajtó azonban többször is megkönnyítette: először akkor, amikor márciusban hírt adott a trónörökös nyáron esedékes látogatásáról, majd pedig akkor, amikor a szarajevói látogatás útvonaláról is beszámolt. Ez pedig – a szervezők, főként Potiorek felkészületlenségével párosulva – végzetesnek bizonyult.

1. Tüdőbaj és megaláztatás
2. „Az európai háborúra sosem kerül sor”
3. „Semmiség!”

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nácik

• A Sztálin elleni harcra buzdított Andrej Vlaszov, de Hitler bizalmát nem nyerte el
• A rossz időjárási viszonyok mentették meg Hitler életét
• Versenyeztek a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után
• Családját is feláldozta a propaganda mestere, Joseph Goebbels 
• Titkos diplomáciai küldetésben is részt vett a háború alatt Szent-Györgyi Albert
• Még az akasztófa árnyékában is tagadta bűnösségét Hermann Göring