Az összes lábujját „feláldozta” tibeti útja során Stein Aurél
2020. november 26. 13:31 MTI
158 éve, 1862. november 26-án született Stein Aurél, illetve ahogy külföldön ismerik, Sir Mark Aurel Stein régész, történész, Ázsia-kutató. A tucatnyi ázsiai nyelven beszélő Stein nyolcvanegy évesen kapott engedélyt legutolsó expedíciójára, ennek szervezése közben hunyt el Kabulban 1943. október 26-án.

Stein Aurél 1909-ben (kép forrása: Wikimedia Commons)
Korábban
Stein Márk Aurél Pesten látta meg a napvilágot művelt és gazdag, asszimilált zsidó családban. Őt már evangélikus vallásúnak keresztelték, keresztneveit a filozófus római császár tiszteletére kapta.
A piaristákhoz járt középiskolába, majd Bécsben, Lipcsében és Tübingenben szanszkrit és összehasonlító nyelvészetet tanult, később Londonban és Oxfordban képezte tovább magát.
A britek felismerték tehetségét és bőkezű támogatást ajánlottak neki, amit el is fogadott, mert hazai lehetőségei jóval korlátozottabbak lettek volna.
1888-tól az indiai Lahor (ma Pakisztán) egyetemén oktatott, később a mohamedán Oriental College igazgatója, Beludzsisztán régészeti felügyelője lett.
A következő időszakban Kasmír emlékeit és földrajzát tanulmányozta, első fontosabb munkája 1894-ben egy régi indiai krónika kiadása volt, ezután közreadta a kasmíri maharadzsa hatezer kötetes könyvtárának katalógusát, kivonatolva és magyarázva a szanszkrit nyelvű kéziratokat.
1900-tól három nagy expedíciót vezetett Közép-Ázsiába, a Kínát Európával összekötő hajdani Selyemút területére. Első útján a Takla-Makán sivatagban több romvárost kutatott át, ahol a homok épen megőrizte az ősi kultúrák számos emlékét.
1906 és 1908 között 1500 kilométerrel távolabb hatolt, ekkor fedezte fel a nyugati tudomány számára ismeretlen Ezer Buddha barlangtemplomokat Tun Huang mellett.
Itt rábukkant háromezer kínai tekercsre, hatezer kínai kéziratra és több száz selyemfestményre, valamint a világ legrégebbi, Kr. u. 868-ból származó, táblanyomtatással készített könyvére is. (A 24 ládányi kincs nagy része a londoni British Museumban, illetve Delhiben látható.)
Stein Aurél terepen (kép forrása: muzsa.sk)
A Lop-Nor tó vidékén kétezer éves falra, afféle kínai limesre bukkant, amelyet a hunok betörései ellen építettek. Összesen 30 ezer kilométernyi utat tett meg, visszafelé Tibet magas hegyei között valamennyi lábujja lefagyott.
Harmadjára 1913-tól három év alatt 18 ezer kilométert járt be, Turkesztántól a Góbi-sivatagig és a Kuen-Lun hegységig. Felfedezte Tunhuang művészeti emlékeit és a bezikliki barlangokat.
Expedícióinak eredményeit könyvekben és tudományos publikációkban dolgozta fel. Stein 1926-ban azonosította az Indus mellett a Nagy Sándor által ostromolt, csaknem bevehetetlennek tartott Aornosz erődjét, kapcsolatot keresett Mezopotámia és India civilizációja között, kutatott Iránban és Beludzsisztánban is, Irakban légi felvételeken próbálta azonosítani a római határt.
Az ezt követő évek már nem voltak alkalmasak újabb kutatóutak szervezésére, 1930-as negyedik útján már szinte nem is volt alkalma a tudományos munkára.
1904-től volt brit állampolgár, 1912-ben lovaggá ütötték, ettől kezdve kijárt neki a Sir Aurel Stein megszólítás. Számos tudományos akadémia tagja és egyetem díszdoktora, a Magyar Tudományos Akadémiának külső tagja volt.
Muszlim banditák a kínai Hszincsiangban 1915 körül – Stein Aurél felvétele (kép forrása: flickr.com)
Szülőhazájával élete végéig tartotta a kapcsolatot, haza-hazalátogatott, előadásokat tartott. Az orientalista Sir Denison Ross (1871-1940) Stein Aurélt „két nemzet büszkeségének” nevezte.
A tudós a klasszikus nyelveken kívül beszélte a legfontosabb európai, valamint tucatnyi élő és holt ázsiai nyelvet, így a törököt, az arabot, a perzsát és a szanszkritot, embereivel pandzsábi, kasmíri és pastu nyelven társalgott - kínaiul saját szavai szerint nem tudott, mert csak ezer jelet ismert.
Nyolcvanegy évesen kapott engedélyt újabb expedícióra, ennek szervezése közben hunyt el Kabulban 1943. október 26-án.
Hatalmas könyvtárát a Magyar Tudományos Akadémiára hagyta, munkásságának folytatására alapítványt létesített, amelyet a brit Royal Society keretében működő kuratórium gondoz.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


Ókor
- Csaknem 2000 éves római gladiátorarénát tártak fel Törökországban
- Hét mitológiai szörny, amelyektől a régmúlt korok népei rettegtek
- Akár 50 millió összetört amforából is állhat az ókori Róma legnagyobb szemétdombja
- Hamarosan bejárhatják a turisták a Julius Caesar elleni merénylet helyszínét Rómában
- Római kori „férfiklub” maradványaira bukkantak Angliában
- Szolgálaton kívüli olasz rendőrök füleltek le egy lopott római szobrot Brüsszelben
- A bűnözők és az üldözött vallások egyaránt a katakombákba húzódtak az ókori Rómában
- Sokáig felváltva tűrték el és üldözték a buddhizmust a kínai uralkodók
- Megtalálták III. Amenhotep egyiptomi fáraó aranyvárosát Luxorban
- A csodával határos módon élte túl az évszázadokat Hódító Vilmos „propagandaszőnyege”, a bayeux-i kárpit 15:10
- A visszautasítások ellenére sem adták fel az irodalmról szőtt álmaikat a Brontë nővérek 14:41
- 1947 óta először tölti hitvese nélkül születésnapját II. Erzsébet 14:07
- Pokoli vérfürdőbe torkollott az 1876-os bolgár felkelés 13:51
- Hiába vonzotta a jómódú utazókat, a grandiózussága lett a Titanic veszte 13:02
- Csaknem 2000 éves római gladiátorarénát tártak fel Törökországban 11:56
- Haladó szellemű hazafiként ismerjük a szabadidejében szoknyapecér „árvízi hajóst” 10:31
- Oscar-díjas színész lett a Mexikóból szenesvagonnal kimenekített Anthony Quinn 08:28