Az isztambuli kalifa bukása hozta létre az Egyiptomban máig meghatározó Muszlim Testvériséget

Arab katonák ellenőrzik fegyvereiket, 1948. 1947-től a Muszlim Testvériség Palesztina arab felszabadításáért, majd Izrael állam ellen harcolt, és valóságos államon belüli államként működött Egyiptomban.

Gyarmatosítási verseny

Habár az öreg kontinens már a 15–16. században belekezdett a gyarmatosításba, az iszlám világ a 18. század végéig mentesült e kellemetlen teher alól. Nem térhettek ki azonban a kora újkor félelmetes erejű birodalmának hódítása alól a Földközi-tenger mentén élő arabok, akik majd' négyszáz évre a muszlim hatalom egyetlen jelentős központjává váló Oszmán Birodalom alattvalói lettek.

A folyamatosan elnyugatiasodó Isztambul központosította a hatalmat, a hadurakat és minden autonóm csoportosulást felszámolt, s a 19. század elejéig sikerrel vette fel a harcot az egyre nagyobb iramban folyó európai kolonizációval szemben.

A 19. század azonban vízválasztónak bizonyult: Napóleon egyiptomi inváziója nyitotta meg igazán az iszlám világ gyarmatosítását.

A britek Indiában 1818-ban vették kezükbe a gyeplőt, míg a holland kormány már 1800-ban átvette a hatalmat a Holland Kelet-Indiai Társaságtól a délkelet-ázsiai szigetvilág felett. A franciák pedig előbb Algériában, majd Tunéziában és Marokkóban, végül az egész északnyugat-afrikai területen éreztetni kezdték, ki is az úr.

Az Oszmán Birodalom nagyságának egyik jelképe, a kelet-törökországi Isak pasa szeráj a reggeli ködben.

A 19. századra világossá vált: közel van az „Európa beteg emberének” nevezett Oszmán Birodalom − az algériai partvidéktől kezdve Egyiptomon és a Közel-Keleten át Iránig tartó − uralmának összeomlása, s vele párhuzamosan a nyugati hatalmak kolonizációjának kiteljesedése.

Az oszmánok által kinevezett kormányzók jogi és intézményi reformokat hajtottak végre az általuk ellenőrzött területeken, s felügyeletük alá vették a korábban autonómiát élvező intézményeket. A centralizáció nem a különböző népek érdekeit, hanem az állam hatékonyságának és a hadsereg ütőképességének javítását szolgálta.

A térségbe egyre jobban benyomuló nyugatiak hasonló módon próbálták ellehetetleníteni a civil társadalmak kialakulását, s mindent megtettek, hogy a Török Birodalomból kiszakított területrészek önállótlanok legyenek, s rászoruljanak a nyugat-európai „segítségre”.

1. Gyarmatosítási verseny
2. Reformerek kora
3. A birodalom alkonya
4. Egyiptom feltámadása

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Biblia

• Mit tudhatunk valójában a rejtélyes frigyládáról?
• Károlyi Gáspár Bibliája felbecsülhetetlenül mérföldköve a magyar irodalmi nyelv fejlődésének
• A maga korában katonai zseniként ismerte a világ a Ben-Hur szerzőjét
• Március 18-án teremtette Isten a világot a középkori emberek szerint
• Krisztus megkeresztelésének emlékét őrzik a vízkereszti hagyományok
• Pontos számítások helyett a hagyomány határozza meg Jézus születésének napját
• Néhány perc alatt, rekordáron elkelt a legkorábbi ismert héber Biblia
• A világ legrégebbi ismert Bibliáját állítják ki Tel-Avivban
• A középkorban pontosan kiszámolták a teremtés kezdetének dátumát is