Az isteni szerelmekhez és harcokhoz kötötték a világ létrejöttét az ókori civilizációk
2023. január 22. 16:06 Múlt-kor
Korábban
Mezopotámiai teremtésmítosz
„Midőn fönn az ég nevetlen;
s alant a föld szintazonképp;
Apszu, az őskezdet, minden dolgok teremtője-atyja;
s Mummu-Tiámat ősanyánk még;
vizeikkel egybemosódtak;
nem volt szárazföld se, láp se;
s egyike sem az isteneknek”
– hangzik az Enúma elis első hét sora.
Az akkád nyelvű teremtéseposz, az Enúma elis az óbabiloni kor után nyerte el végső formáját. Összesen hét – egyenként 115–170 soros – ékírásos táblán olvasható az eposz szövege, ahol minden egyes tábla egy-egy fejezetnek, a cselekmény hét szakaszának felel meg.
Számos töredéke került elő, amelyek nyolc évszázad alatt – Kr. e. 10 – Kr. e. 2. század – keletkeztek. Bár számos – az Enúma elisnél jóval egyszerűbb – teremtéstörténet látott napvilágot, a mű rendkívül ismert és elterjedt volt, igaz, hiánytalanul ma nem lehet rekonstruálni.
Marduk babiloni főisten szent sárkányával egy Kr. e. 9. századi pecséthengeren.
Az Enúma elis a kozmogónia és theogónia összefoglalása, ám nem kifejezetten teremtéseposz, hanem Marduk felemelkedését, főistenné válásának történetét meséli el, amelynek középpontjában a főisten alakja és az istenek szolgálatába állított emberiség megteremtése áll.
Az eposz kiemeli a két főistent: a férfi ősisten, Apszu, minden dolgok teremtője és felesége, Tiámat, az ősanya voltak a vizek megszemélyesítői, a földet körülvevő édesvízi óceáné és a tengeré. Az égboltot Mummu képviseli, aki ebben a szövegben általában Tiámattal azonos (Mummu-Tiámat), de eredetileg a szelek önálló istene volt. Az Enúma elis szerint Apszu és Mummu-Tiámat nemzették az isteneket.
Az első tábla szerint Anu gyermeke, Nudimmud (Éa) kasztrálja Mummut, akit az újonnan fogant istenek gúnyolni kezdenek, mire Apszu éktelen haragra gerjed; Apszu és Tiámat ekkor megegyeznek: elpusztítják a fiatal isteneket, ám Éa rátámad Apszura és Mummura, elkábítja őket, Mummut megcsonkítja, Apszut pedig megöli. Éa és Damkina frigyéből ekkor fogan az ókori Babilon későbbi főistene, Marduk.
Az ifjabb istenek és Tiámat küzdelmének vezetését Marduk vállalja el, akinek az összes isten hűséget fogad, biztosítva ezzel elsőségét a panteonban. Marduk a negyedik táblán foglalja el fő helyét az istenek tanácsában, majd legyőzi és megöli Tiámatot, akinek holttestét két részre vágja: egyik részéből létrehozza az égboltot, a másikból pedig a földet. A meggyilkolt istennő nyálából a felhők és az eső, szemeiből pedig a Tigris és az Eufrátesz jött létre, míg mellei és feje szolgáltak segítségül a dombok és hegyek létrejöttéhez.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
18. IV. Béla uralkodása és a tatárjárás
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Élete utolsó évtizedét a fiával való háborúskodással töltötte IV. Béla király
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Kétnapi járóföldre mindent holttestek borítottak a muhi csata után
- A legenda szerint Árpád-házi Szent Kinga imádsága mentette meg Lengyelországot a tatárdúlástól
- Mégsem az extrém időjárás kergethette ki a tatárokat a Kárpát-medencéből
- Batu kán és a szláv favágók
- A maffia információi segítették a szövetségeseket a szicíliai partraszállásnál 09:05
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.