2022. nyár: Mesebeli menyegzők
ITT támogathatsz bennünket

Az ipari forradalom csodaszere volt az embertelen körülmények közt kitermelt madárürülék

2021. szeptember 26. 17:10 Múlt-kor

Az emberiség a földművelésre való átállással hamar szembesült azzal a ténnyel, hogy a termőtalaj kapacitása véges – ha nem hagyják regenerálódni, vagy juttatják vissza egyéb módon a növénytermesztés által kimerített tápanyagokat, a termés nem lesz kielégítő, és fennáll az élelmiszerhiány veszélye. A megoldást a 19. században végül egy Dél-Amerikában, civilizációk sora által használt anyag rejtette.

guano
Egy guanósziget 19. századi ábrázolása

Növekvő igények

Míg a természetes ökoszisztémákban az állati ürülék, illetve az elpusztult állatok és növények lebomlása elegendő ahhoz, hogy a talajba visszajuttassa az ezen életformák által igénybe vett tápanyagokat, az emberi földművelés oly mértékben kimeríti a termőföldet, hogy annak pihentetésével (vetésforgó) vagy speciális trágyázással pótolható csak vissza tápanyagtartalma.

A földművelő emberek legkorábbi eszközei a komposztált szerves anyagok, illetve az ürülék voltak, azonban ezek sem mindig garantálták a termőföld száz százalékos regenerálódását.

Az ipari forradalom által generált népességnövekedés a 19. században minden korábbinál nagyobb mennyiségű élelmiszer termelését követelte meg Európában. A megoldást végül egy másik kontinensen civilizációk egész sora által használt anyagban találták meg.

A világ minden táján létrejövő civilizációk mindegyike előbb vagy utóbb szembesült a termőföld kimerülésének problémájával, így a Dél-Amerika nyugati partvidékén egymást követő társadalmak is. Ezen a vidéken leltek rá arra a „csodaszerre”, amelyet ma guanóként ismerünk (a kecsua „wanu” szó spanyol átírásából).

A térséget a 16. században felfedező és elfoglaló spanyolok azt tapasztalták, a száraz, sokszor sivatagos területeken nagy értéket képviselt a nagy mennyiségben felhalmozódott, magas foszfor-, nitrogén- és káliumtartalmú madárürülék, amelyet többnyire a tengerpart közelében található, különféle madárfajok fészekrakóhelyeként szolgáló szigetekről gyűjtöttek be.

Ekkoriban azonban az európaiak még nem mutattak érdeklődést az inkák által használt különleges trágya iránt, amelyet a spanyol gyarmati rendszer idején tovább használtak a helyi közösségek.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. nyár: Mesebeli menyegzők
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Hajók egy guanószigetnélA kitermelés kézi eszközökkel zajlottA munkakörülmények rendkívül egészségtelenek voltakGuanó, mint trágyázószer hirdetése az Egyesült ÁllamokbólA tengeri madarak fészekrakó helyein a dél-amerikai klímaviszonyok miatt halmozódott fel a guanóTöbbek közt a Húsvét-szigetről is hurcoltak el embereket guanót kitermelni, gyakorlatilag a halálba vitték őket

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár