Az ENSZ is elítéli a holokauszt-tagadást

Az ENSZ Közgyűlése a holokauszt-tagadást elítélő határozatot fogadott el pénteki ülésén, néhány héttel azután, hogy Irán a náci népirtást megkérdőjelező személyeknek felszólalási lehetőséget adó konferenciát rendezett Teheránban.

Jelképes határozat született

Az Egyesült Államok által kezdeményezett határozati javaslatot beterjesztését a brit hírügynökség jelentése szerint 103 tagország támogatta, és egyhangúlag, szavazás nélkül, vagyis konszenzus alapján fogadták el, a 192 tagállam közül csak Irán határolta el magát tőle, mondván, az csupán `politikai gyakorlat`.

A határozat "arra ösztönöz minden tagországot, hogy fenntartás nélkül utasítsa el a holokausztnak, mint történelmi ténynek a tagadását annak minden formájában , akár teljes, akár részleges tagadásról vagy bármilyen, ilyen irányú tevékenységről van szó." A szöveg bevezetésében hangsúlyozza, hogy a holokauszt tagadására irányuló próbálkozások veszélye abban van, hogy ezeknek a szörnyű eseményeknek, mint történelmi ténynek a tagadása növeli annak eshetőségét, hogy újra megtörténjenek.

A határozatot, bár az egyetlen országot sem említ név szerint, Irán magatartása miatt kezdeményezték, amint arra több diplomata is rámutatott, emlékeztetve arra, hogy egyes teheráni vezetők, különösen Mahmúd Ahmadinezsád elnök többször is tagadták a holokauszt megtörténtét. Ahmadinezsád legutóbb kedden nevezte "koholmánynak" a holokausztot és ismét azt jósolta, hogy Izrael állam "darabokra fog hullni". Irán decemberben Teheránban nemzetközi konferenciát rendezett a holokausztról, számos országból érkezett holokauszt-tagadó részvételével.

Hoszein Gharibi iráni ENSZ-nagykövet a Közgyűlés előtt kijelentette: országa szerint "semmilyen népirtást nem lehet igazolni, és nem igazolható az sem, hogy egyesek - mindenekelőtt az izraeli rendszer - a múlt bűneit használja fel ürügyül arra, hogy újabb népirtást hajtson végre." Dan Gillerman izraeli nagykövet válaszában hangsúlyozta: míg a világ nemzetei azért gyűltek össze, hogy megerősítsék a holokauszt történelmi tényét azzal a szándékkal, hogy soha többé ne történhessen meg, a Közgyűlés egyik tagja arra használja fel a lehetőséget, hogy saját népirtó elveit hirdesse.

Az ENSZ-közgyűlés határozatainak nincsen olyan kötelező érvénye, mint a Biztonsági Tanács döntéseinek, értékük inkább erkölcsi és jelképes erejű. A világszervezet 2005-ben nyilvánította január 27-ét, az auschwitz-birkenaui koncentrációs és megsemmisítő tábor felszabadulásának napját a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává. A náci haláltáborokban hatmillió zsidót, továbbá több millió lengyelt, oroszt, cigányt, valamint homoszexuálisokat, különböző betegségekben szenvedő embereket öltek meg, közülük Auschwitzban másfél millióan pusztultak el.

Nemzetközi megemlékezések

Emlékezés Németországban

A holokauszt nemzetközi emléknapján megemlékezések kezdődtek szombaton Németországban. Szerte az országban a demokratikus politikai pártok, továbbá a civil szervezetek emlékünnepségekkel, koszorúzásokkal, kiállításokkal idézik fel a nemzetiszocializmus áldozatainak emlékét. A német parlament évekkel ezelőtt a holokauszt emléknapjává nyilvánította január 27-ét, az auschwitzi haláltábor felszabadulásának napját. Az első országos megemlékezést 1996-ban tartották, s azóta minden évben megemlékeznek a nácizmus áldozatairól.

Angela Merkel kancellár szombati nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy minden demokratikus eszközzel fel kell venni a harcot a nemzetiszocializmus eszméinek újjáélesztését célzó erőfeszítésekkel szemben. Ennek kapcsán az ország demokratikus politikai erőit a szélsőjobboldali Német Nemzeti-demokrata Párt (NPD) elleni harcra szólította fel, "nulla toleranciát" hirdetve az NPD, illetve a szélsőjobboldal törekvéseivel szemben. A konzervatív kancellár mellett több magas rangú szociáldemokrata politikus is felhívta a figyelmet a szélsőjobboldal és ezzel összefüggésben az antiszemitizmus erősödésére Németországban.

A holokauszt áldozatairól hétfőn a német parlament, a Bundestag is megemlékezik. Az idei évben ugyanakkor az emléknapnak magyar vonatkozása is van: a Bundestag vendége lesz Kertész Imre Nobel-díjas író, és a magyar népzene nagyköveteként ismert, Kossuth-díjas Muzsikás együttes. Az ünnepi beszédet Norbert Lammert, a Bundestag elnöke, tartja, majd felolvasnak Kertész Imre Kaddis a meg nem született gyermekért című regényéből. A parlamenti megemlékezés keretében a Muzsikás együttes erdélyi magyar, erdélyi cigány és erdélyi magyar zsidó népzenét játszik.

Kanada a holokauszt tagadása ellen

El kell ítélni mindazokat, akik tagadják a zsidóság második világháborús tömeges megsemmisítésének tényét - hangsúlyozták szombaton, a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján. "Ünnepélyes kötelességünk, hogy emlékezzünk erre a tragédiára, nem csupán azért, hogy igazságot szolgáltassunk az áldozatoknak, hanem azért is, hogy elítéljünk mindenkit, aki tagadni akarja, hogy a holokauszt egyáltalán megtörtént vagy azt állítja, hogy azt eltúlozzák" - szögezte le közleményében Peter MacKay külügyminiszter.

Felidézve, hogy az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadítása 1945. január 27-én az egész világ előtt feltárta a holokauszt borzalmait, a miniszter rámutatott: "ennek az emléknapnak az a jelentősége, hogy átadjuk a holokauszt tanulságait a következő nemzedékeknek, és éberen őrködjünk azon, hogy az emberiség soha többé ne maradjon néma ilyen borzalom láttán".

Kitüntetések Oswiecimben

Volt foglyok mellett a dél-lengyelországi Oswiecim város (német nevén Auschwitz) több lakója is részt vett szombaton az egykori auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadításának 62. évfordulóján tartott helyszíni ünnepségen, hogy lerója kegyeletét a holokauszt áldozatai előtt.

"Egész közösségek pusztultak el a gázkamrákban. Közép- és Kelet-Európa egész zsidósága pusztulásra és feledésre ítéltetett" - mondta ünnepi beszédében Ewa Junczyk-Ziomecka helyettes államtitkár, Lech Kaczynski lengyel államfő megbízottja. "Nem feledhetjük a romák, a szovjet hadifoglyok és más nemzetek tagjainak emlékét sem, mindazokét, akiket ezen a helyen pusztítottak el" - tette hozzá. Az eseményen magas lengyel kitüntetést adtak át mintegy húsz egykori oswiecimi lakosnak, akik titokban segítséget nyújtottak foglyoknak és a haláltábor szökevényeinek.

Lech Kaczynski lengyel államfő az ünnepségen felolvasott üzenetében külön kiemelte azoknak a közelben élő lengyeleknek a hősiességét, akik életük kockáztatásával segítették a koncentrációs tábor foglyait, s szemére vetette a világnak, hogy alábecsülte a tábor környékén élők elszántságát a foglyok mentésében. "A világ közvéleménye gyakran úgy emlegeti a környék lakosságát, mint amely teljesen közömbösen viseltetett a foglyok sorsa iránt" - írta levelében Kaczynski elnök, elítélve "az ilyen igazságtalan nyilatkozatokat".

Budapesten is az áldozatokra emlékeztek

Ha a minden emberi törvényt megsemmisítő holokauszt áldozataira emlékezünk, akkor csak a némaságnak van helye - hangsúlyozta Hiller István oktatási és kulturális miniszter az Élet Menete Alapítvány által rendezett holokauszt megemlékezésen szombaton Budapesten.

Két éve az ENSZ határozatának értelmében január 27. hivatalosan is a vészkorszak nemzetközi emléknapja - emlékeztetett Hiller István, hozzáfűzve, hogy `ezen a napon szerte a világon tízmilliók állnak meg egy pillanatra és így vagy úgy, de ugyanarra gondolnak: valakinek a saját származása, valakinek elhurcolt, soha nem ismert szülei jutnak az eszébe, valakinek a nagypapája, akit csak egy régi, megbarnult fényképről ismer. Ma este némán gyújtunk gyertyát és némán gondolunk a milliónyi áldozatra és arra a több millió emberre, akik a mai napig gyászolják őket` - fogalmazott az oktatási és kulturális miniszter.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az emlékezés nem kizárólag `egy csendes intim tevékenység, hanem felelősség is, felelősség, amit vállalni érdemes, tisztességes, mert emberi`. Kiemelte: emlékezni tisztesség, a jövőt formálni pedig kötelesség. Mint mondta, `aki nem hajlandó emlékezni a vészkorszakra, az bűnt követ el`. Aki emlékeztetni akar, nem a múlt sebeit akarja felszaggatni, hanem a jövőt akarja formálni, `mert tudja, mert azt akarja, hogy soha többé a közönyt nem engedhetjük meg` - mutatott rá Hiller István.

Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), illetve a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) ügyvezető igazgatója beszédében azt hangsúlyozta, hogy a hatmillió zsidó tudatos, szervezett, "a nagyipar eszközeivel" végrehajtott kiirtása már önmagában záloga lehetne annak, hogy soha többé ne történjen meg mindaz, amit Auschwitz nevével jellemzünk és példázunk. A múlt tanulságait fenn kell tartanunk, értelmét magyarázni kötelező önmagunknak, társainknak és főleg gyermekeinknek - hangoztatta Zoltai Gusztáv. Bízni kell abban, hogy "az ész, a belátás, a józan jövő óhaja meghozza a maga lehiggadt világát, a toleranciát, az együttműködést és a szolidaritást" - jegyezte meg.

Darvas István rabbi szerint az ENSZ által kijelölt emléknap kettős célt szolgál: az emlékezést, illetve a tanítást. Ugyanakkor hozzátette: egyik sem egyszerű, mivel "felszólításra nem lehet emlékezni, gombnyomásra képtelenség felidézni szeretteink arcát, elpusztított rokonaink emlékét". A rabbi beszédében a gyűlölködést, az előítéletes gondolkodást egy lassan terjedő fertőző betegséghez hasonlította, egyúttal felszólított az emlékek megőrzésére, a gyűlölet elleni harcra, valamint a félelmek, a gátlások legyőzésére.

A Holokauszt Emlékközpont rendezvényén közjogi méltóságok és a diplomáciai testületek képviselői is megjelentek. "A Holokauszt, és a meggyilkolt áldozatok emléke úgy él bennünk, mint Európa és saját személyes történetünk minden más fontos mozzanata (...) az emlékezők felelőssége ma talán nagyobb, mint valaha. A harc a felejtés ellen ugyanis nem más, mint a mindenkori elnyomás, a kirekesztés, a megbélyegzés, a zsarnokság elleni szakadatlan küzdelem" - írta az emlékezőknek szóló táviratában Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Ugyancsak táviratban üzent Orbán Viktor, volt miniszterelnök és Hiller István oktatási és kulturális miniszter. A Fidesz elnöke szerint "62 év telt el, de a holokauszt pusztítását mégsem tudtuk feldolgozni, hiszen a magyar kultúra és a magyar élet még ma, ennyi idő után is szédül a vérveszteségtől".

Az emlékezés hivatalos szónoka Joanna Stempinska lengyel nagykövet volt, aki beszédében az emlékezés és az emlékeztetés kötelességére, az intolerancia, a rasszizmus és az antiszemitizmus elleni következetes fellépésre szólított fel, valamint élesen elítélte a történelem relativizálását. A rendezvény hivatalos vendégei - így Sólyom László köztársasági elnök, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a német, az amerikai, az izraeli és az orosz nagykövet - több más emlékezővel együtt ott volt még Fónagy János, a Fidesz és Pettkó András, az MDF politikusa - az esemény végeztével mécseseket helyeztek el a vészkorszak áldozatainak emlékfalánál.

A köztársasági elnök a rendezvényről távozva a Páva utcai emlékközponttól a Petőfi híd pesti oldalánál lévő Nehru-parkhoz indult tovább, ahol koszorút helyezett el a náci népirtás roma áldozatainak emlékművénél.

(Múlt-kor/MTI)