Az Enigma feltörése után sem állhatták minden német lépés útját a britek

Kódok és rejtjelek

Az Enigma készülék, amelynek fejlesztése még 1918-ban kezdődött, a titkosított üzenetek ősi gyenge pontjára kereste a megoldást – arra, hogy a felhasznált jelrendszernek valamilyen módon kapcsolódnia kell a valódi nyelvhez, amelyen a címzett értelmezni fogja.

E tényező miatt ugyanis minden egyes titkosírási rendszer – legyen bármilyen bonyolult is – feltörhető. A legfontosabb faktor az ismétlődés, illetve ezek gyakorisága – ez adja ki ugyanis a mintát.

Ez egyúttal a legfontosabb különbség a mindennapi jelrendszerek és a rejtjelrendszerek között: a táviratokhoz használt morzekód például az ábécé betűit helyettesíti pontok (rövid jelek) és vonalak (hosszú jelek) különféle kombinációival, míg a számítógépek bináris számrendszerben (0 és 1 különböző kombinációi) működnek.

Ezek a jelrendszerek teljesen nyíltak: rendeltetésük az információ átvitelének megkönnyítése, nem pedig annak elrejtése. A rejtjelrendszerek ezzel szemben egy titkosított kódot képeznek.

A rejtjelrendszereknek két alapvető típusa létezik: a transzpozíciós és a helyettesítő rejtjelrendszer. A transzpozíciós rendszerek esetében a betűk sorrendjét változtatja meg egy adott minta szerint.

A legegyszerűbb példa erre a betűket eggyel arrébb mozdító transzpozíció – az A betűt a B fogja jelölni a titkosított üzenetben, a B-t a C, és így tovább.

A helyettesítő rendszerekben már számjegyek vagy egyéb szimbolikus megfelelők mögé rejtik az írásjeleket: az egyszerű, 26 betűs latin ábécé elemeit például – az I és a J egyként számolásával – öt darab ötös oszlopba rendezheti, és mind a függőleges, mind a vízszintes tengelyt számozhatja 1-től 5-ig. Így az A értéke 1-1, azaz 11, a Z pedig 55.

A gyakorlatban az üzenetek titkosításához ennél sokkal bonyolultabb rendszerekre van szükség, többszörösen egymásra rétegelve olyan mélységben, hogy praktikus értelemben véve megfejthetetlenné váljanak – azaz a megfejtésükhöz szükséges idő és energiabefektetés túl nagy legyen. A feltörni szándékozók mindig a mintákat és azok ismétlődését fogják figyelni, ezért ezeket is álcázni szükséges.

1. Kódok és rejtjelek
2. Az Enigma
3. Az Enigma feltörése
4. Munka a Bletchley Parkban

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat