Az energiaátvitel régen kutatott kérdését oldotta meg Zipernowsky transzformátora
2018. november 29. 09:18 MTI
Zipernowsky Károly, a magyar elektrotechnikai ipar megalapozója, a transzformátor egyik megalkotója 76 éve, 1942. november 29-én halt meg Budapesten. Emlékét a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Zipernowsky-emlékérme őrzi, Pécsen műszaki szakközépiskola viseli a nevét.
Korábban
A pesti kegyesrendi gimnáziumban érettségizett, majd 3 évig gyógyszerészként dolgozott Kecskeméten. 1872-ben beiratkozott a királyi József Műegyetemre, ahol 1878-ban szerzett oklevelet. Már egyetemistaként előadásokat tartott az elektrotechnikáról a Magyar Mérnök és Építész Egyletben, cikke jelent meg a bécsi Akadémia közlönyében. Felfigyelt rá Mechwart András, a Ganz és Társa gépgyár vezérigazgatója, s 1878-ban meghívta a gyár elektromos osztályának megszervezésére. A budai Kacsa utcai kis műhelyből fejlődött ki Zipernowsky tevékenysége nyomán a híres gyár, a későbbi Ganz Villamossági Művek.
Zipernowsky kezdetben az egyenáramú gépek és az elektromos világítás tökéletesítésével foglalkozott. 1878-ban készítette el első, 56 voltos és 12 amperes dinamóját, amely a Ganz utcai műhely világítását szolgálta, majd a Fővárosi Takarékpénztár Kálvin téri palotáját világította be. Áramfejlesztő készüléke az 1879-es szegedi árvíz idején a védelmi munkák éjszakai menetét tette lehetővé.
Az ívlámpás világítás táplálására készült egyenáramú dinamók után Zipernowsky figyelme rövidesen a váltakozó áram felé fordult. 1882-ben Déri Miksával közösen öngerjesztésű, váltakozó áramú generátort fejlesztettek ki és szabadalmaztattak a Nemzeti Színház 1000 izzólámpából álló világításának táplálására, - ez volt a világon a harmadik elektromosan bevilágított színház. 1883-ban a bécsi nemzetközi elektrotechnikai kiállításon egy 150 lóerős gőzgéphez közvetlenül kapcsolt egyfázisú, váltakozó áramú generátort mutattak be, amely általános feltűnést keltett, s később évekig a Keleti pályaudvar világítását táplálta.
Amikor a szénszálas izzólámpa feltalálása miatt napirendre került a villamos energia nagyobb távolságra történő gazdaságos szállítása, Zipernowsky Dérivel közösen 1885-ben kidolgozta és szabadalmaztatta a párhuzamos kapcsolású, tetszőleges áttételű váltakozó áramú induktorokon alapuló áramelosztó rendszert. Ezt néhány hónap múlva követte a zárt vasmagos transzformátor szabadalmi bejelentése, amelyben Bláthy Ottó Titusz is közreműködött. A transzformátort 1885. május 1-jén mutatták be a Magyar Országos Kiállításon, s az egész világ felfigyelt rá, mivel megoldotta az energiaátvitel régen kutatott kérdését, s utat nyitott az elektrotechnika további fejlődésének.
A feltaláló-kutató Zipernowsky figyelme kiterjedt szakmája minden ágára: a lakások vezetékszerelvényeire, a lámpák szerkezetére, a háztartási és műhelyberendezésekre, a villamos melegítésre és a fűtésre ugyanúgy, mint a vasúti szerelvényekre vagy a gépházi üzem tartozékaira. Foglalkoztatta pl. az egyforgórészes áramátalakító, a Ganz-féle bajonettzáras izzólámpa-foglalat, illetve az egyvágányú villamos vasút terve.
1893-ban megvált a Ganz-gyártól és a Műegyetem újonnan alapított erősáramú elektrotechnikai tanszékének lett a vezetője. Ebben az évben választották meg a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának is. 1924-ig állt az egyetemi tanszék élén, három évtizedes oktatói pályáján mérnökök generációit nevelte fel a gép- és elektromos ipar számára. 1905-től 33 éven át töltötte be a Magyar Elektrotechnikai Egyesület elnöki tisztségét.
90. életévében, 1942. november 29-én halt meg Budapesten. Emlékét a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Zipernowsky-emlékérme őrzi, Pécsen műszaki szakközépiskola viseli a nevét.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Hiába szereztek fegyvereket, mégsem tudtak megszökni a rabok az Alcatrazból tegnap
- Több ezer harckocsit és repülőgépet vetettek be a szovjetek Berlin elfoglalásához tegnap
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum tegnap
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit tegnap
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket tegnap
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága 2024.05.01.
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont 2024.05.01.
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét 2024.05.01.