Az emberiség történetének teljesen ismeretlen fejezetét tárták fel

A kutatók Európában élt ősemberek csontjain és fogain végzett – a késő pleisztocén kortól kezdve a korai holocén korig mintegy 30 ezer évet átölelő – DNS-vizsgálatok során 35, a mai Olaszországban, Németországban, Belgiumban, Franciaországban, Csehországban és Romániában élt személy mitokondriális genomját rekonstruálták A mitokondriumok olyan, sejteken belül található sejtszervecskék, amelyekből következtetni lehet az anyai leszármazási vonalra – olvasható a Phys.org portál cikkében.

„Kevés genetikai információval rendelkezünk ebből a korszakból, ebből következően csak nagyon keveset tudunk az első modern európai emberek népességszerkezetéről vagy népesedési dinamikájáról” – magyarázza Krause. A vizsgálat során kiderült, hogy három, a legutóbbi jégkorszak leghidegebb periódusa előtti időszakban a mai Franciaország és Belgium területén élt személyek mitokondriális DNS-ei az M haplocsoporthoz (a haplocsoport olyan emberek csoportját jelenti, akik ugyanolyan DNS markerrel rendelkeznek, és ezt az egyezést a tudomány a közös földrajzi származással azonosítja) tartoznak. Ez azért érdekes, mert az M haplocsoport teljesen hiányzik a modern európaiak génállományából, megtalálható azonban az ázsiaiak, az ausztrálok és az amerikai indiánok körében.

A kutatók korábban úgy gondolták, hogy a nem-afrikai emberek több szakaszban vándoroltak Eurázsiába és Ausztrálázsiába, az új európai anyai leszármazási vonal felfedezése azonban arra enged következtetni, hogy mintegy 50 ezer évvel ezelőtt egyetlen időpontban szóródtak szét a földön, az M haplocsoport pedig később eltűnt Európából. „Amikor az utolsó jégkorszak mintegy 25000 évvel ezelőtt elkezdődött, a vadászó-gyűjtögető népesség feltételezhetően délre vonult vissza refúgiumokba [olyan, foltszerű, a környezetétől elütő adottságú élőhelyek, amelyben a környezeti viszonyok megváltozása miatt extrazonális helyzetbe került élőlények meghúzhatják magukat], és az ebből következő genetikai változások feltehetően ezen haplocsoport elvesztéséhez vezettek” – magyarázza a tanulmány vezető szerzője, a Tübingeni Egyetem kutatója, Cosimo Posth.

A kutatók számára a legnagyobb meglepetést az éghajlat felmelegedésével egybeeső, mintegy 14 500 évvel ezelőtt lezajlott népességcserére utaló bizonyítékok okozták. Mint a Max Planck Embertudományi Intézet munkatársa, Adam Powell kifejtette: a vizsgálatok során kiderült, hogy a komoly klimatikus változások idején a jégkorszakot túlélt vadászó-gyűjtögetők leszármazottainak helyét egy rejtélyes, ismeretlen népcsoport vette át. A kutatók következő lépésként az ősemberek teljes genomjának feltérképezését tervezik.  

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

9. Végvári harcok Magyarországon a török ellen
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A Római Birodalom örökébe kívánt lépni hódításaival II. Mehmed szultán
• Döntő hatással volt Nagy Szulejmán uralkodására kedvenc háremhölgye
• A híres csel előtt már kétszer is bevették Budát Szulejmán seregei
• Páncél helyett ünneplőbe öltözve indult az utolsó rohamra Zrínyi Miklós
• A törökök szerencsenapja: augusztus 29.
• Lefejezett foglyok a hódoltság határvidékéről
• Hétvégi várkalauz: Nagykálló
• Hétvégi várkalauz: Szikszó
• Müezzin hívhatta imára a csókakői janicsárokat