Az előre tervezett létszám sokszorosát sikerült kimenteni Calais-ból és Dunkerque-ből

Szövetséges diadal?

A Dynamo-hadműveletet nem tekinthetjük igazán egyik harcoló fél győzelmének sem. Bár 338 226 brit, francia és belga katonát sikerült megmenteni, Churchill világhírűvé vált június 4-i parlamenti beszédében („Harcolni fogunk a tengerpartokon...”) kijelentette, hogy „evakuációkkal nem lehet háborúkat nyerni”.

A művelet sikerét a brit, mint hajósnemzet a legbüszkébb fejezetei egyikeként tartja nyilván és nem véletlenül: a brit tengeri fölénynek köszönhető, hogy mindössze 40 ezer (zömmel francia) katona került hadifogságba a Dunkerque-i katlanban – jóval kevesebb, mint a kimenekítettek száma.

Érkezés Doverbe 1940. május 31-én

A sikert csak nehezítette, hogy a brit flotta 220 rombolójának zöme nem Anglia, hanem a Brit Birodalom védelmével volt elfoglalva Kanadától Szingapúrig.

Kulcsfontosságú volt, hogy a német haditengerészet a sebeit nyalogatta a nagy erőfeszítést igénylő norvégiai offenzíva után. Ugyanakkor a Lufftwaffe sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket: az evakuációs flotta háromnegyede túlélte az akciót, a tengerbe veszettek száma mintegy kétezerre tehető.

Flandria elfoglalását követően nyílt meg az út Hitler fő célja felé: ekkor kezdődött csak a franciaországi csata második felvonása. Sokan – már a kortársak is – Dunkerque eleste után keresztet vetettek Franciaországra, ami elképesztőnek tűnhet, ugyanis a térképre ránézve láthatjuk, hogy a Dynamo-hadművelet végén Franciaországnak még csak az egytizedén vetették meg a lábukat a németek.

De a páncélosok lendületének az Angliából újból a frontra szállított 110 ezer francia sem állhatta útját. Tíz nappal Dunkerque után elesett Párizs; június második fele pedig újabb evakuációkkal telt: Le Havre (Cycle-hadművelet), a Csatorna-szigetek (a Brit Korona egyetlen németek által elfoglalt területe), Cherbourg, Saint-Malo, Brest, Saint-Nazaire, La Pallice, La Rochelle, Bayonne és Saint-Jean-de-Luz kikötőiből további kétszázezer katonát és civilt evakuáltak (Ariel-hadművelet), jelezvén: Nagy-Britannia innentől egyedül folytatja a háborút.

A hadműveletek Churchillt igazolták, aki már június 4-i beszédében is a szigetország védelmét tekintette elsődlegesnek, ami körmönfontságáról tett tanúbizonyságot, ugyanis ahogy Franciaország elveszett, az angliai csata vette kezdetét.

A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és műödtetése konvergencia program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.

1. Az igazi Blitzkrieg és a kelepce
2. Hitler megálljt parancsol
3. A kétségbeesés napjai
4. Szövetséges diadal?

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai