2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Az egzotikumok földje: így lett semmivé a titokzatos Senki szigete

2020. augusztus 23. 08:28 Jamrik Levente

Jókai nem hazudott: létezett a „Senki szigete”. A magyar–román–szerb hármas határ közepén elnyúló Ada-Kadeh szigete jó klímája, vadregényes festői romjai és etnikai egzotikuma miatt turisztikai attrakciónak számított. Negyvenöt éve viszont a Vaskapu I. erőmű építése miatt eltűnt a Duna hullámaiban.

Sem magyar, sem török

Jókai Mór Aranyember című regényének egyik központi helyszínére, az utópisztikus és idilli életkörülményeket bemutató Senki szigetére talán mindenki emlékezik kötelező iskolai olvasmányaiból.

A társadalomtól és az üzleti világtól elzárt dunai ködben megbújó szigetről sokan hitték, hogy azt csak az író fantáziája szülte, holott maga a „nagy mesélő” vallotta be Utóhangok című írásában, hogy a „jogilag sem a magyarokhoz, sem a törökökhöz nem tartozó” szigetről Frivaldszky Imre természettudós mesélt neki egy al-dunai geológiai túráját követően.

A szóban forgó sziget ráadásul Európa lakói előtt sem volt ismeretlen. Hérodotosz legendáiban Cyraunis néven említi a Dunába ömlő Cserna folyó torkolatánál elnyúló gránitszigetet, a rómaiak gyakran hívták Yernisnek, Saannak és Cotinusának is, ami a „cserszömörcék földjét” jelentette. A németek nemes egyszerűséggel csak Caroline-Insel névvel illették.

Az 1750 méter hosszú és 4-500 méter széles sziget a folyam kanyarulatának megfelelően ív alakú volt, felső végénél két kisebb kavicszátony terült el. Stratégiai fontosságú helyen (a Vaskaputól 4 km-re, az osztrák–magyar–szerb–román hármas határ közelében) feküdt.

Katonai jelentősége abban állt, hogy az al-dunai hajózás, határátkelőként pedig a szárazföldi közlekedés egyik fontos ellenőrzőpontja volt, 1444-ben Hunyadi János ezért is erősítette meg a szigetet egy földvárral, amelyet 1691-ben bővített ki 400 férőhelyes erősségé Veterani császári altábornagy.

A törökellenes háborút lezáró, 1699. január 26-án megkötött karlócai béke után a Bánát, így a közeli Orsova városa a szigettel együtt a törökök kezén maradt, akik egy hadikikötőt alakítottak ki a sziklatömb északi részén.

A Duna által körülölelt szigetet ekkortól kezdték el Ada-Kaleh-nek hívni, ami magyarul „erődszigetet”, „szigetvárat” jelent.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Török arcok néznek vissza ránk az Ada-Kaleh mindennapjait bemutató századfordulós képeslapokról, ugyanis bár évszázadokon keresztül magyar uralom alatt állt, a 18. században muszlim népesség özönlötte el az 1849-es emigránsoknak is menedéket biztosító senki szigetét.Az idős Bego Musztafa, aki 1849-ben csónakkal vitte át a menekülő Kossuthtot a Dunán.A szultán pénzéből felújított mecset padlózatát egykoron egy 480 kilós perzsaszőnyeg borította.Az 1720 körül épült ferences rendi templomban a török megszállás után már Allahhoz imádkoztak.A szigeten a XX. század elején három török kávéház, egy szerb és egy magyar vendéglő is működött, ám a turisták egyik legkedveltebb célpontja a bazársor volt.A magyar-török együttélés nem volt mindig súrlódásmentes: a török ladikosok között például nagy felháborodást keltett, amikor megjelentek a magyar motorcsónakok.A románok a szigetet klimatikus gyógyhellyé nyilvánították, és mint korábban a magyarok, ők is nagy előszeretettel látogatták a jó klímájú, festői romokban és a néprajzi egzotikumokban gazdag tájat.

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár