2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

A „szegények orvosát” éjjel is felkelthették, és csak egy Miatyánkot kért fizetségül a gyógyításért

2023. október 28. 10:36 MTI

Köpcsényből Körmendre

Családi vagyonából hatalmas összegeket áldozott a köpcsényi, majd a körmendi kórház felszerelésére és működtetésére. A legszínvonalasabb műszereket szerezte be, Köpcsényen önálló laboratóriumot alakított ki, amely a századfordulón még a nagyobb kórházakban is ritkaságnak számított. A nagyvárosi intézményekhez mérhető betegforgalmat bonyolított le, sokszor naponta 80–100 páciens kereste fel, és több szemműtétet is elvégzett.

Gondoskodása a gyógyításon túl a betegei közérzetére is kiterjedt. Köpcsényben kuglipályát állíttatott fel a gyógyulás útjára lépett betegeinek, a katonákkal pedig levelezőlapot íratott, hogy családjaikkal kapcsolatban maradjanak.

Akadtak azonban szakmai irigyei is, akik úri passziónak tartották gyógyító munkásságát és azt tanácsolták neki, vállaljon valami országos szerepet ahelyett, hogy konkurenciát csinál a szegény körorvosoknak.

Az első világháború alaposan megbolygatta a család életét. A háború alatt a behívott köpcsényi körorvost helyettesítette, amivel nagy terhet vállalt magára. A visszaemlékezések szerint példamutató lelkiismeretességgel látta el körorvosi feladatait: éjjel álmából is felverhették, és fagyban, sárban is elindult, ha beteget kellett ellátni.

Az országban végbement változások nem egyeztek politikai nézeteivel. Meggyőződéses legitimista és Habsburg-párti volt, elutasította a Károlyi-kormányt, a Tanácsköztársaságot és a Horthy-rendszerhez is hasonlóképpen viszonyult. 1921 tavaszán Körmenden fogadta IV. Károlyt annak puccskísérlete idején, ezzel azonban közéleti gesztusai ki is merültek, a háború után is csak az orvoslásnak élt.

Mivel Köpcsény Ausztriához került, Batthyány-Strattmann Körmendre helyezte át működési székhelyét. A századfordulón a magyar falvakban a szembetegségek komoly gondokat okoztak, Körmenden már kifejezetten szemkórházat rendezett be, rendelője a családi kastélyban nyílt meg, amely ezáltal gyakorlatilag nyitottá vált betegei előtt.

Miközben a legszegényebbeket gyógyította, tekintélyes szakkönyvtárat is alapított, járatta a külföldi és hazai folyóiratokat és maga is közölt cikkeket. Tudományos képzettségét továbbra is a gyakorlatban kamatoztatta.

A korabeli fényképek tanúsága szerint kórházában villanyvilágítás és telefon működött. Volt női-, férfiosztály, járóbeteg-rendelő, röntgenszoba, laboratórium, fertőtlenítők, fürdőszobák, ruhatárak, konzíliumterem, konyha, házi kápolna, halottas kamra, ravatalozó, boncterem és orvosi lakás.

A források szerint Körmenden évente átlag 5 ezer betege volt, körülbelül 1700 hályogot operált, összes szemműtétét pedig 3000-re teszik, háborús működését is beleszámítva összesen 20 ezer műtétben vállalt szerepet. A fáradhatatlan orvos 1931-ben hunyt el, önfeláldozásának elismeréseként 2003. március 23-án Rómában boldoggá avatták.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
A köpcsényi kastély (Kép forrása: Wikimedia Commons / Thaler Tamás/ CC BY-SA 3.0)Boldog László földi maradványai a németújvári ferences kolostortemplom oldalkápolnájában (Kép forrása: Wikimedia Commons / Thaler Tamás / CC BY-SA 3.0)A körmendi kastély (Kép forrása: Wikimedia Commons / Thaler Tamás/ CC BY-SA 3.0)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár