Árpád-kori egyházi kincsleletet mutatnak be a hódmezővásárhelyi Tornyai-múzeumban
2026. február 24. 20:24
A Hódmezővásárhely mellett fekvő Nagy-Bőve-halomnál megtalált komplex egyházi kincslelet legérdekesebb darabjait mutatják be a Tornyai János Múzeumban.
Korábban
Csányi Viktor régész-muzeológus az MTI-nek kedden elmondta, hogy a Hódmezővásárhelytől északra, a szentesi úttól nem messze fekvő Nagy-Bőve-halomnál 1962-ben már Surányi Pál tartott terepbejárást, ekkor két kereszt töredéke került elő. A régészeti lelőhelyen 2017-ben geofizikai méréseket végeztek, majd a későbbi feltárások előkészítése érdekében 2023-ban a terület azonosítása, jellegének és kiterjedésének meghatározása érdekében zajlottak itt munkálatok, a többi közt műszeres vizsgálatok.
A szakember kifejtette, hogy valószínűleg az Árpád-korban állhatott itt egy templom, az ehhez kapcsolódó temető néhány sírját az 1960-as években fel is tárták. Magáról a településről azonban nincsenek írásos adatok.
A területen elvégzett műszeres feltárások során 118 fémtárgy került elő. Ezek rendszerezése, leírása és a legfontosabb leletek restaurálása befejeződött, így azokat bemutathatják az érdeklődőknek is. A kutatás eredményeit a múzeumban rendezett Korok, kultúrák, lelőhelyek program záróeseményén, illetve a sorozat előadásait bemutató tanulmánykötetben ismertetik.
A viszonylag kis területről előkerült nagyszámú lelet alapján bizonyossá vált az a korábbi feltételezés, miszerint a Nagy-Bőve-halomnál egy a tatárjárás idején elrejtett egyházi kincsleletről lehet szó. A megtalált műtárgyak között vannak feltehetően könyvekhez, ládákhoz tartozó aranyozott bronz veretek, egy kehely vagy pikszis peremtöredéke, más liturgikus tárgyak és ékszerek. A legérdekesebbnek azonban négy Árpád-kori kereszt számít, melyek közül egy egészen jó állapotú és két másik is kiszerkeszthető
- közölte a szakember.
A keresztek közül kettő aranyozott rézlemezekből készült, és limoges-i ötvösök remeke, tehát import útján került az Alföldre, a másik kettő pedig aranyozott bronz műtárgy, melyeket helyi mesterek készítettek - mondta a muzeológus.
A különleges, ritkaságszámba menő, tisztán egyházi tárgyakból álló kollekció felbecsülhetetlen értékű forrás a 13. századi falusi templomok anyagi kultúrájának megismeréséhez, valamint adatokat szolgáltat az egykori Árpád-kori templom körül elhelyezkedő településről - hangsúlyozta Csányi Viktor.
A következő lépésként a lelőhely minél alaposabb megismerése érdekében tervásatást végeznének, amely az összes engedély beszerzését követően, a területet használókkal egyeztetve az aratást követően, a nyár második felében kezdődhet el - mondta a régész.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- 4800 éves sólepárló központot tártak fel Kínában 15:48
- Több ezer udvari jelentésből rekonstruálták a Mogul Birodalom működését 14:49
- Évtizedekig tartó találgatás után derült fény az angliai „obeliszk” valódi szerepére 13:37
- Viking eredetű szó is található az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatban 12:11
- Nem biztos, hogy belterjesség okozta a neandervölgyiek kihalását 11:23
- Több mint háromezer sírt rejtett az ősi kínai birtokközpont tegnap
- A textilgyártásra fókuszált a viking ipari központ tegnap
- Neandervölgyi migrációs központ volt az őskori Közép-Európa tegnap
