Arany, tűz és akasztófa: mennyire voltak hatásosak a karanténok a történelem során?
2020. február 6. 18:33
Korábban
Modern tanulságok
Az efféle gyanakvás 2014 szeptemberében mutatkozott meg a legnyíltabban, amikor Guinea déli részén meggyilkoltak egy egészségügyi szakemberekből álló csoportot, akiket azzal vádoltak, hogy szándékosan terjesztik az ebolát. Habár a karantén célja a társadalmi rend összeomlásának megakadályozása, hatása gyakran ennek ellenkezője.
A tömeges karanténokat rendszerint kísérő etikai és társadalmi gondok mellett a legutóbbi ebolajárvány során bevezetett korlátozó intézkedések is a közelmúltbeli események folyományai.
Mind Libéria, mind Sierra Leone jóval több katonával rendelkezett, mint orvossal, így a katonai válasz a kormányzat kezében levő eszközöket tükrözte, bármennyire elhibázottak is voltak.
Ezzel párhuzamosan a guineai kormányzattal szembeni bizalmatlanság azon közösségekben, ahol a járvány elsőként megjelent, szintén jóval régebbre nyúlik vissza az ebolánál.
A legárulkodóbb mégis az, hogy a kormányok számára mennyire fontos annak látszata, hogy válaszlépéseket tesznek, a karanténintézkedések kétséges hatékonyságának dacára.
A gyógyíthatatlan betegségek sokszor váltanak ki túlzott reakciókat, mivel a szereplők számára még mindig jobb, ha úgy tűnik, valamit csinálnak – akkor is, ha az a valami hiábavaló, vagy egyenesen ront a helyzeten.
Hasonló következtetés vonható le a nemzetközi válaszból. A repülőjáratok leállítása megnyugtathatja a távoli lakosságot, de hátráltatni fogja a választ helyben, gyengíteni fogja a kormányzatokat és lassítani fogja a segély célba juttatását.
Ennél is aggasztóbb, hogy a helyzet miatt fellépő menekülési ösztön jóval kreatívabbá, ezáltal pedig követhetetlenné teszi a fertőzötteket. A zűrzavar, a félelem és a hisztéria, akár helyben, akár nemzetközi szinten, akár a médiában lépnek fel, a legnehezebben leküzdhető együtthatók.
A karantén ma is velünk él. Rovott múltját figyelembe véve elgondolkodtató kérdés, helyes-e az a vélekedés, hogy az egészséges és beteg egyének válogatás nélküli elzárása hatékony.
Miközben három nyugat-afrikai állam a gazdasági és politikai összeomlás szélén táncolt, a járvány kezeléséhez többre lett volna szükség a jelképes gesztusoknál, miközben tisztes távolságban tartják a régiót a karantén segítségével.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód
- Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
- Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
- Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
- A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
- Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
- Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
- 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
- A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe
- Ostromok és újjáépítések kísérik végig a Vigadó történetét
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap