2024. nyár: Hírhedt emberrablások
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Arany, tűz és akasztófa: mennyire voltak hatásosak a karanténok a történelem során?

2020. február 6. 18:33

Valódi változás

A karantén alkalmazásában fordulópontot hozott a 19. század végén, illetve a 20. század elején a mikróba elmélet térnyerése. Ugyan ez sem törölte el a lakossági korlátozásokat a különféle közegészségügyi kezdeményezésekből, de némileg árnyaltabbá tette őket.

A karanténok hatásosságát firtató viták okafogyottá váltak, legalábbis ami a szúnyogokat vagy a kolerabaktériumot illette, és a fertőző betegségek terjedésének egyedi mintái külön-külön váltak kezelhetővé.

A különféle betegeket összegyűjtő lazarettókból egészségházak lettek, nem csupán jelképes értelemben, de a gyakorlatban is, miután a megbetegedés különböző fokozatai közti különbségeket elkezdték figyelembe venni.

Az 1918-1919-es spanyolnátha-világjárvány idejére számos régi karanténeljárást idejétmúltnak tartottak, és a betegség további terjedését célzó intézkedések túl későn is léptek életbe. Az első világháborút követő zűrzavar, melynek során katonák és menekültek milliói tértek haza, ideális körülményeket teremtett a vírus terjedésének.

Ennél is megdöbbentőbb volt a karanténintézkedések új erőre kapása a 2003-as SARS-járvány idején. A közlekedés időközben bekövetkezett további fejlődése ellenére – vagy talán éppen emiatt – a lehetséges betegek karanténba helyezésének gyakorlata visszatért, a betegek orvosi elkülönítésével együtt.

A karantén be nem tartásának következményei Kínában egészen a halálbüntetésig terjedtek, míg a korábbi példákból ismerős, diszkriminációról szóló panaszok világszerte megjelentek.

A fertőző betegségekkel az Egyesült Államokba érkező bevándorlók tapasztalatairól szólva Howard Markel orvostörténész arról ír, „az orvosi bűnbakkeresés hamar átváltozhat karanténmentalitássá”. Nem csupán a betegség válik ellenséggé, de az azt potenciálisan hordozó emberek is.

Minél nagyobb azonban ennek nyomán az egészségügyi hatóságokkal szembeni bizalmatlanság, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy az emberek megkerülik a karantént és a megfigyelésükre tett kísérleteket, ezzel akaratlanul is hozzájárulva a betegség terjedéséhez.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. nyár: Hírhedt emberrablások
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Járványban elhunytak holttesteinek szállítása a középkorban (kép forrása: ancient-origins.net)„A római Csőr doktor” ábrázolása 1656-ból. Az úgynevezett  „pestisdoktorok” dolga főleg a lezárt városrészek lakosságának számontartása, és nem a betegség gyógyítása volt (kép forrása: Wikimedia Commons)A karantén alá helyezett hajók kikötője Máltán (kép forrása: sciencefriday.com)Fertőzött hulláktól való megszabadulás a kora újkorban (kép forrása: ozy.com)Elkerített lakosok egy libériai nyomornegyedben, 2014. augusztus (kép forrása: cbc.ca)Libériai rendőrök egy karanténövezet határán 2014. augusztus 20-án (kép forrása: voanews.com)A milánói lazaretto a 19. század végén (kép forrása: Wikimedia Commons)Sárgalázban szenvedő lány egy 19. századi festményen (kép forrása: Wikimedia Commons)Japán iskoláslányok maszkban a spanyolnátha-járvány idején (kép forrása: Bettmann Archive)A határkő Eyam falunál, ahol a „tranzakciók” végbementek. A kőbe fúrt lyukak ecettel voltak töltve, ezekbe helyezték a falubeliek a segítőiknek szánt pénzérméket. (kép forrása: Twitter)Karantén alá helyezett tömeget oszlató katona Libériában, 2014. augusztus (kép forrása: time.com)

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár