Arany, tűz és akasztófa: mennyire voltak hatásosak a karanténok a történelem során?
2020. február 6. 18:33
Korábban
Járványok és társadalompolitika
A 19. században növekvő sűrűséggel előforduló kolerajárványok voltak azok, amelyek egyre több karanténszabályozáshoz vezettek.
A közlekedés fejlődése csökkentette az utazások idejét, ami miatt egyre gyorsabban érhettek el egyre több lehetséges áldozatot a kórokozók. Ahogy az állam adminisztratív és bürokratikus szervei egyre terebélyesedtek, úgy erősödött meg a karantén elsődleges szerepe a védekezésben.
Egyre többen tekintettek rá egyúttal szükségtelen kellemetlenségként, és követelték következetessé tételét. Utóbbi a század folyamán a különféle nemzetközi egészségügyi konferenciák rendszeres témájává vált.
A politika sohasem volt messze a viták felszínétől, ennek szemléletes példája a Szuezi-csatorna 1869-es megnyitását övező karanténviták sorozata. A francia és brit érdekek elsősorban nem a járványmegelőzést célozták azonban, hanem a térségbeli hegemónia kiépítését.
A karanténszabályozások finomabb – és rosszindulatúbb – oldala fedezhető fel a rendőri jogosítványok kiterjesztésében és a személyes szabadság felfüggesztésében.
Míg a francia forradalom az egyéni jogokat emelte piedesztálra, a szigorú járványügyi intézkedések a nemkívánatosokkal szembeni kézenfekvő eszköznek bizonyultak.
Leggyakrabban a bevándorlókat látták fenyegetésként, de a társadalom perifériájára szorult csoportokat, mint a koldusokat, a prostituáltakat és a „mosdatlan tömegeket” is egyaránt veszélyként látták a városi lakosság egészségére nézve.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nácik
- Diplomácia helyett megszállással válaszoltak a németek a jugoszláv puccsra
- Katonai esély sem volt rá, hogy megakadályozzák a német csapatok bevonulását
- Újabb lépés a diktatúra felé: a Reichstag felgyújtása
- Kilencszáz nap rémálom – 80 éve ért véget Leningrád ostroma
- Nem hiába kapta a „Lucky” becenevet a jég hátán is megélő New York-i maffiavezér
- Bizalmatlansággal és németbarátsággal kellett megküzdenie a II. világháborúból kilépni akaró miniszterelnöknek
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap