Arany, tűz és akasztófa: mennyire voltak hatásosak a karanténok a történelem során?
2020. február 6. 18:33
Korábban
Modern tanulságok
Az efféle gyanakvás 2014 szeptemberében mutatkozott meg a legnyíltabban, amikor Guinea déli részén meggyilkoltak egy egészségügyi szakemberekből álló csoportot, akiket azzal vádoltak, hogy szándékosan terjesztik az ebolát. Habár a karantén célja a társadalmi rend összeomlásának megakadályozása, hatása gyakran ennek ellenkezője.
A tömeges karanténokat rendszerint kísérő etikai és társadalmi gondok mellett a legutóbbi ebolajárvány során bevezetett korlátozó intézkedések is a közelmúltbeli események folyományai.
Mind Libéria, mind Sierra Leone jóval több katonával rendelkezett, mint orvossal, így a katonai válasz a kormányzat kezében levő eszközöket tükrözte, bármennyire elhibázottak is voltak.
Ezzel párhuzamosan a guineai kormányzattal szembeni bizalmatlanság azon közösségekben, ahol a járvány elsőként megjelent, szintén jóval régebbre nyúlik vissza az ebolánál.

A legárulkodóbb mégis az, hogy a kormányok számára mennyire fontos annak látszata, hogy válaszlépéseket tesznek, a karanténintézkedések kétséges hatékonyságának dacára.
A gyógyíthatatlan betegségek sokszor váltanak ki túlzott reakciókat, mivel a szereplők számára még mindig jobb, ha úgy tűnik, valamit csinálnak – akkor is, ha az a valami hiábavaló, vagy egyenesen ront a helyzeten.
Hasonló következtetés vonható le a nemzetközi válaszból. A repülőjáratok leállítása megnyugtathatja a távoli lakosságot, de hátráltatni fogja a választ helyben, gyengíteni fogja a kormányzatokat és lassítani fogja a segély célba juttatását.
Ennél is aggasztóbb, hogy a helyzet miatt fellépő menekülési ösztön jóval kreatívabbá, ezáltal pedig követhetetlenné teszi a fertőzötteket. A zűrzavar, a félelem és a hisztéria, akár helyben, akár nemzetközi szinten, akár a médiában lépnek fel, a legnehezebben leküzdhető együtthatók.
A karantén ma is velünk él. Rovott múltját figyelembe véve elgondolkodtató kérdés, helyes-e az a vélekedés, hogy az egészséges és beteg egyének válogatás nélküli elzárása hatékony.
Miközben három nyugat-afrikai állam a gazdasági és politikai összeomlás szélén táncolt, a járvány kezeléséhez többre lett volna szükség a jelképes gesztusoknál, miközben tisztes távolságban tartják a régiót a karantén segítségével.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


1956
- Megfigyelték és jelentettek róla, de visszatérhetett a színpadra a forradalmár tehetség, Sinkovits Imre
- Politikai kérdés is volt Budapest mielőbbi helyreállítása a forradalom után
- Sok magyar menekült az Egyesült Államokban töltötte 1956 karácsonyát
- Medencében vettek revansot a magyar vizilabdázók a forradalom leveréséért
- A karhatalmi egyenruhásokat is megbénította az 1956-os budapesti nőtüntetés résztvevőinek bátorsága
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila
- Gerillaharcot vívtak a mecseki láthatatlanok a szovjetek ellen
- Kádárék közönséges bűnözőknek igyekeztek beállítani az 1956-os forradalom résztvevőit
- Három napot kért Konyev marsall a magyar forradalom leverésére
- Tolvajok és gazemberek: a rosszhírű molnárok 19:14
- Több mint Robin Hood – Nottingham titkos föld alatti világa 18:59
- 4000 éve már könyveltek Mezopotámiában 18:21
- Az emberi kapcsolatok szerepe a földművelés kialakulásában 17:01
- Julius Caesar felemelkedése: stratégia, szenátus és a XIII. légió 16:03
- Miért tartózkodtak spanyol katonák Dániában a napóleoni háborúk idején? 15:10
- Tenea a trójai túlélők elfeledett városa 14:35
- Charun az etruszk haláldémon 13:59