Arábiai Lawrence tragikus motorbalesete vezetett a bukósisakok kötelezővé tételéhez

Egy baleset és következményei

Lawrence szerette a motorokat. A korábbi, Brough Superior SS80 típusú motorját az elsők között cserélte le egy Brough Superior SS100 típusra. Ezt a típust 1924 és 1940 között gyártották, és 100 mérföld per órás (160 kilométer per órás) végsebességre is képes volt, George Brough pedig úgy reklámozta, mint a motorok Rolls-Royce-át.

Lawrence élete során nyolc motort vásárolt a Brough Superior kínálatából: az első Boa névre hallgatott, majd a motorjait attól kezdve I. George-nak, II. George-nak stb. nevezte a tervező iránti tiszteletből, egészen addig, amíg a VII. George-ot vezetve motorbalesetet nem szenvedett. (A nyolcadikat megrendelte, de nem készült el a halála előtt).

Lawrence 1935. május 13-án a Wareham közelében lévő Clouds Hillnél motorozott, amikor későn vett észre két kerékpározó fiút, és megpróbálta őket kikerülni. A hirtelen mozdulattól elvesztette az uralmát a jármú felett, és a kormány felett átrepülve súlyos fejsérüléseket szenvedett. Az orvosok hat napon át küzdöttek az életéért, de már nem tudták megmenteni, és május 19-én meghalt.

Lawrence-t Nagy Britannia első idegsebészeinek egyike, Hugh Cairns kezelte. Cairns Ausztráliában született, és Adelaide-ben végezte orvosi tanulmányait, de ezeket félbehagyta, mikor önként jelentkezett az ausztrálok orvosi alakulatába. 1916-ban részt vett a rossz emlékű gallipoli hadműveletben, majd a következő évben befejezte az egyetemet. Nagy-Britanniában futott be karriert, és itt is házasodott meg, majd 1938-ban a hadsereg kérésére elkezdett dolgozni egy fejsérüléseket kezelő kórházi intézmény tervén, amely 1940 februárjában nyitotta meg kapuit Oxfordban, Combined Services Hospital for Head Injuries (Fejsérülések Összfegyvernemi Kórháza) néven. A háború végéig csaknem 13 000 embert kezeltek ebben az intézményben.

A Lawrence halála utáni vizsgálatokból kiderült, hogy súlyos zúzódásokat és agykárosodást szenvedett, mivel a feje védtelen volt a baleset alkalmával. A vizsgálatból az is kiderült, hogy amennyiben Lawrence mégis túléli a balesetet, alighanem megvakult volna, és elveszítette volna beszédképességét. Mindez Cairns feljegyzéseiből derült ki, aki ebben az időben említette meg először a bukósisak szükségességét.

Hat évvel később, 1941 októberében, Cairns publikálta a tanulmányát, amely a Head Injuries in Motor-cyclists – The Importance of the Crash Helmet (Motorkerékpárosok fejsérülései – a bukósisak fontossága) címet viselte. Ebben rámutatott, hogy a második világháború előtt 1884 motoros halt meg a brit utakon, kétharmaduk fejsérülést szenvedett. A dolgok pedig még rosszabbra fordultak akkor, amikor a háború miatti elsötétítések megnövelték a balesetek számát, 1939 szeptemberétől a tanulmány által vizsgált 21 hónapos időszak alatt 2279 motoros halt meg az utakon. (Összehasonlításképpen: ez a szám 2014-ben, a megnövekedett forgalom ellenére, 339 volt).

1. A kalandvágyó példakép
2. Egy baleset és következményei
3. A sisakok evolúciója
4. A bukósisak győzelme

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe