Amit Szaddám is csak irigyelni tudott - Babilon lenyűgöző öröksége
2015. szeptember 14. 08:38
„Nabukodonozor fia, Szaddam által építtetett Irak dicsőségére” – véste a nagy babiloni uralkodó, II. Nabú-kudurri-uszur lakóhelyének romjai helyére az 1980-as években építtetett palota tégláira a nagy önbizalomról árulkodó mondatokat az iraki diktátor, Szaddám Huszein. A véreskezű zsarnok egy olyan birodalom örökösének tekintette magát, amely nem a szomszédos népek leigázása révén szerzett magának hírnevet, sokkal inkább kulturális és tudományos teljesítményével, amely a közel-keleti népek mellett a görög és római kultúrára, és így közvetve a mai nyugati civilizációra is óriási hatást gyakorolt.
Korábban
Birodalom születik
Babilon nevének legkorábbi formája a Babil volt; az akkád népetimológia később ezt alakította át a Bab-ilim („isten kapuja”) névalakká, amelyből a görög Babylon szó származik. Egyes szakértők szerint a település már az i. e. 4. évezredben is lakott volt, de a város először csak a i. e. 3. évezred elején bukkan fel a forrásokban. Bár a Babilon köré épült birodalom területi kiterjedése folyamatosan változott az évszázadok során, a Babilónia megnevezés az ókorban nagyjából a mai Irak déli részének a Bagdadtól a Perzsa-öbölig terjedő, a Tigris és az Eufrátesz által közrefogott sík vidékét jelentette.
Babilon az i. e. 3. évezred végén az Uri Birodalom, majd az Iszini Királyság irányítása alatt állt, de az i. e. 20. század végétől a régi dinasztiák helyét a Mezopotámiába beözönlő a sémi nyelvű nomád amurrú törzsek által alapított kis királyságok vették át. I. e. 1894-ben Babilon élére is egy amurrú dinasztia került, amely rendkívüli módon meghatározta a város történetének további alakulását.
A dinasztia hatodik királya, a i. e. 1792 és 1750 között uralkodó Hammurapi Babilont a mezopotámiai középhatalmak sorából a térség vezető hatalmává emelte. Uralkodásának kezdeti időszakáról keveset tudunk. Ezekről az évekről elsősorban az évelnevezésekből következtethetünk: az óbabiloni időszakban (kb. i. e. 2000- i. e. 1595) ugyanis az egyes éveket az előző esztendő egy meghatározó eseményéről nevezték el. A királyi kancellária által kitalált évnevek propagandaeszközként is remekül megállták a helyüket. Jó példa erre Hammurapi uralkodásának 9. éve, amely „A Hammurapi-hegal csatorna” nevet kapta. Mivel az esőzések önmagukban nem biztosították volna a földek vízigényét, Babilóniában égető szükség volt a csatornákra. Ezekben tárolták a folyók áradásakor összegyűjtött vizet, amellyel aztán megöntözték a földeket. Nem csoda, ha az uralkodók büszkén adtak hírt a csatornaépítésekről.
Ez azonban csak akkor fordulhatott elő, ha az adott évben elmaradtak a katonai sikerek, amelyek az évnevek elnevezése kapcsán minden esetben elsőbbséget élveztek. A Hammurapi-éra első évtizedeinek évnevei nem tudósítanak hódításokról, uralkodásának 29. évétől (i. e. 1764) azonban minden megváltozott.
Az uralkodó először legyőzte a királyságába betörő Elámot és szövetségeseit majd egy évvel később bevette korábbi szövetségese, Larsza városát. A megerősödött Babilon i. e. 1761-ben a hosszú ideig szintén partnerként kezelt Márit, Zimri-Lim királyságának fővárosát is lerohanta, majd két évvel később az egész várost lerombolta. A pusztítás áldozata lett többek között Zimri-Lim sokak által a világ nyolcadik csodájának tartott lenyűgöző palotája is.
Hammurapi tehát uralkodása második felében egész Mezopotámiát uralma alá hajtotta. Megerősítette a központi hatalmat, egységesítette birodalma jogrendjét, és hatékony közigazgatási szervezetet hozott létre. Törvényoszlopa az ókori történelem egyik legjelentősebb jogi gyűjteménye. Népszerűségére jellemző, hogy a babiloni szülők néha még gyermekük névválasztásánál is gondoltak a nagy királyra: így születhetett meg a „Hammurapi az én Istenem”, valamint a „Hammurapi a segítőm” név.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
hidegháború
- Két nap alatt szorították vissza a Disznó-öbölben partra szálló erőket
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Mérgező szivar és fertőző búvárruha is okozhatta volna Castro vesztét
- Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
- A beszéd, amely elindította a hidegháborút
- A németek a mai napig hálásak Gorbacsovnak az újraegyesítésért
- 86 ezerszer fordult a Föld körül a Mir űrállomás
- Semmi sem dőlt még el Jaltában Európa felosztásáról
- Három kráter őrzi a tragikusan elhunyt Apollo-1 legénység emlékét a Holdon
- Dél-Amerikába kalauzolja a látogatókat fotókiállításain a Néprajzi Múzeum 11:20
- A festészet mellett a háború művészete is foglalkoztatta Leonardo da Vincit 09:50
- Óriási reklámkampány készítette elő a millenniumi ünnepségeket 09:05
- Bemutatásakor megosztotta a közönséget a ma remekműnek tartott Figaro házassága tegnap
- Katonái tisztelték és szerették a szigorú, de megfontolt Wellingtont tegnap
- Ártatlannak vélte XIV. Lajos az őt megmérgezni kívánó szeretőjét tegnap
- Szerte a világon tüntettek a nyolcórás munkanap bevezetéséért május 1-én tegnap
- Elaludt a Vígszínházat megnyitó Jókai-darabon Ferenc József tegnap