Amikor szakállas királynő vezette Egyiptomot

Ókori Eldorádó

Hatsepszut uralkodása – néhány kisebb háborús konfliktustól eltekintve – a béke és a gyarapodás időszaka, az ókori Egyiptom egyik aranykora volt. A királynő egyik legnagyobb, halotti templomának domborművein is megjelenített eredményének a regnálása nyolcadik évében az egyiptomiak által csak ta-netjernek, azaz az isten országának nevezett, titokzatos Punt földjére indított kereskedelmi expedíciót tartotta. Egyiptom és Punt kapcsolatai az Óbirodalom idejére nyúltak vissza, és a kereskedelmi céllal folytatott utazások a Közép- valamint Újbirodalom idején is gyakoriak voltak.

Bár több történész is az Arab-félszigetet jelöli meg Punt lehetséges színhelyeként, a rejtélyes hely valószínűleg a Vörös-tenger partján helyezkedett el, feltehetőleg a mai Szomália, Dzsibuti vagy Eritrea területén. Az egyiptomiak többek között aranyat, ezüstöt, fahéjat, elefántcsontot, gyantát, egzotikus állatokat, állatbőröket, a bizonyos szertartásokhoz nélkülözhetetlen tömjént is, valamint gyökerestől kiásott mirhafákat is hazavittek Puntból. Cserébe tőröket, harci bárdokat, láncokat és díszgallérokat adtak a puntiaknak.

Hiába a mesés gazdagság, és hiába állt Hatsepszut rendelkezésére rengeteg – többek között Puntból hozott alapanyagból készített – gyógykészítmény, a királynő számos betegséggel küzdött. A bonni egyetem kutatói egy Hatsepszutnak tulajdonított üvegcse tartalmát elemezve kiderítették, hogy a palackban bőrproblémák kezelésére szolgáló orvosságot tároltak. A többek között pálma- és szerecsendió-olajat tartalmazó folyadék azonban nem bizonyult a legjobb ellenszernek, mivel az üvegcsében a benzopirén, egy rákkeltő hatású aromás szénhidrogén maradványait is kimutatták.

Ha Hatsepszut valóban a folyadékkal igyekezett enyhíteni bőrbetegségén, a „gyógyszer” nagyban hozzájárulhatott halálához, mivel a vizsgálatok szerint a királynő rákban szenvedett. A szakértők azt is megállapították, hogy Hatsepszut ötven éves kora körül, túlsúlyosan halt meg, és valószínűleg csontritkulás, diabétesz és ízületi gyulladás is kínozta, és több gyulladt foga is lehetett.

Halála után mostohafia, III. Thotmesz követte a trónon, aki uralkodása végéhez közeledve igyekezett a királynő emlékét is kitörölni Egyiptom történetéből. Parancsára Hatsepszut nevét sok feliratból eltüntették, Deir el-Bahariban található szobrait pedig összetörték, és a halotti temploma előtt álló gödörbe dobták. Amit III. Thotmesz elkezdett, fia, II. Amenhotep, valamint utódai fejezték be. A királynő neve a királylistákba sem került bele. Szerencsésre azonban nem tudtak eltüntetni minden Hatsepszutra utaló nyomot, így – bár a rendelkezésre álló forrásanyag rendkívül hiányos – ma már tudjuk, a betegeskedő királynő Egyiptom egyik legnagyobb uralkodója volt.

1. Az árulkodó őrlőfogdarabka
2. A kegyenc és a pornógraffiti
3. Ókori Eldorádó

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Kezdetben még nagy felháborodást keltett Claude Monet festészeti stílusa
• Biedermeier mindennapok címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 
• Munkácsy Mihály Golgotája a Szépművészeti Múzeumban lesz látható 
• Rodin utánzójának tartották, de egyedi líraiság jellemezte Camille Claudel szobrait 
• Új állandó kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban 
• A magyar népi kultúra kincseivel várja az érdeklődőket a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása
• Picasso egyik alkotása lehet a hatvan éve egy pincében megtalált festmény
• Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
• Koszta József eddig ismeretlen alkotására bukkant rá a szentesi múzeum