2022. ősz: Megrázó másnapok
ITT támogathatsz bennünket

Amikor Rákosiék templomot robbantottak

2015. szeptember 23. 14:29 MTI

64 évvel ezelőtt, 1951. szeptember 23-án Rákosi Mátyás utasítására felrobbantották a Városliget szélén álló Regnum Marianum templomot. A templom megsemmisítését Sztálin monumentális szobrának építésekor, a Felvonulási tér kialakítására hivatkozva rendelték el.

A Regnum Marianum elődjét 1919 után fogadalmi templomként építették fel annak emlékére, hogy Magyarország "megszabadult a vörös uralomtól". Hivatalos neve Magna Domina Hungarorum, azaz Magyarok Nagyasszonya volt, népszerűbb nevét az építést kezdeményező szervezetről kapta. A szervezetet 1896-ban kilenc fővárosi hitoktató kezdeményezésére, mint az egyházmegyei világi papok és hitoktatók közösségét alapították.

1919-ben az Esztergomi Fõegyházmegyei Hatóság az erzsébetvárosi plébániától leválasztva alapította meg a Magyarok Nagyasszonya plébániát. Átmenetileg a Damjanich utca 50. alatt működött, de plébánosa, Shvoy Lajos 1921-ben Templomépítõ Bizottságot alakított. Az építkezés a Városliget szélén, a Damjanich utca tengelyében kezdõdött meg, Kotsis Iván tervei alapján. A munka a későbbi gazdasági válság ellenére is hatalmas lendülettel és lelkesedéssel folyt, majd gróf Mailáth Gusztáv támogatásával 1931-re készült el. Felszentelésére 1931. június 14-én került sor Serédi Jusztinián hercegprímás közreműködésével. A plébániatemplomot ezután a köznyelvben Nagy Regnumnak, a Damjanich utca 50-et pedig Kis Regnumnak hívták. Az 1820 négyzetméteres, kupolás templom formájában a jeruzsálemi Szent Sír templomot idézte, tornyát pedig a Szent Korona másolata díszítette.

1951-ben Sztálin monumentális szobrának építésekor az ún. Felvonulási tér kialakítására hivatkozva elrendelték a templom megsemmisítését. Az épület már az 1944-es bombázások során is súlyosan megsérült, így 1951-ben a félig romos templomot robbantották fel. Ugyancsak 1951-ben (egy évvel a szerzetesrendek feloszlatása után) szüntették meg a Regnum Marianum szervezetet. A templom körül kialakult hittanári-papi közösség azonban a vallásüldözés idején - templom és székház nélkül is - tovább tevékenykedett, gyakran szigorú börtönbüntetés terhe mellett. 1969-ben a templom helyén állították fel a tanácsköztársasági emlékművét, amelyet az 1990-es évek elején távolítottak el. Az eredeti helyszínen jelenleg a rendszerváltás után felállított kereszt és emléktábla emlékeztet a rombolásra.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. ősz: Megrázó másnapok
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Amikor már nem állt a templom: gyászünnepség Sztálin halálakor, 1953. március 9-én

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár