2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
ITT támogathatsz bennünket

Amikor egy szuperhatalom támadta meg Magyarországot

2015. november 4. 08:49 MTI, Múlt-kor

1956. november 4-én, vasárnap, hajnali 4 óra 15 perckor a szovjet hadsereg általános támadást indított Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai objektumok ellen. A főváros védői - nemzetőrök, rendőrök és kisebb-nagyobb honvédegységek - felvették a harcot. November 4-én, a nemzeti gyásznapon az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozataira emlékeznek Budapesten és országszerte a forradalom leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 59. évfordulóján. A központi megemlékezések emlékkoncerttel zárulnak a Szent István-bazilikában, ahol Verdi Requiem című műve hangzik fel.

Az október 23-án kitört forradalom leverésére bevonuló szovjet tankok a Margit hídon november 4-én.
Az október 23-án kitört forradalom leverésére bevonuló szovjet tankok a Margit hídon november 4-én.

1956. október 23-án Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. A forradalom a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után fegyveres szabadságharccá változott. A forradalom sorsát szovjet katonai invázió pecsételte meg néhány nappal azután, hogy Nagy Imre miniszterelnök november elsején meghirdette Magyarország semlegességét és kilépését a Varsói Szerződésből.

1956. november 4-én, vasárnap, hajnali 4 óra 15 perckor a szovjet hadsereg általános támadást indított Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai objektumok ellen. A főváros védői - nemzetőrök, rendőrök és kisebb-nagyobb honvédegységek - felvették a harcot. 5 óra 5 perckor az ungvári rádió által sugárzott közleményben a november elsején a Szovjetunióba távozott Apró Antal, Kádár János, Kossa István és Münnich Ferenc, a Nagy Imre kormány volt tagjai bejelentették, hogy minden kapcsolatot megszakítottak a Nagy Imre-kormánnyal, egyben kezdeményezték a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakítását Kádár János vezetésével.

5 óra 20 perckor elhangzott Nagy Imre rövid, drámai hangú rádióbeszéde, amelyet többször megismételtek, és valamennyi világnyelven is sugároztak: "Itt Nagy Imre beszél, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Ma hajnalban a szovjet csapatok támadást indítottak fővárosunk ellen, azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megdöntsék a törvényes magyar kormányt. Csapataink harcban állnak. A kormány a helyén van. Ezt közlöm az ország népével és a világ közvéleményével."

Miután Soldatic jugoszláv nagykövet a hajnali órákban arról tájékoztatta Szántó Zoltán államminisztert, hogy a jugoszláv kormány menedéket biztosít Nagy Imrének és társainak, 6 és 8 óra között a jugoszláv nagykövetségre érkezett Nagy Imre, Donáth Ferenc, Losonczy Géza, Lukács György és Szántó Zoltán. A követségen összesen 43-an kaptak menedékjogot. Mindszenty bíboros még aznap átment az amerikai követségre, ahol menedékjogot kapott.

Bibó István, a törvényes magyar kormánynak az Országgyűlés épületében maradt egyetlen képviselője kiáltvány adott ki. Ebben leszögezte, hogy Magyarországnak nincs szándéka szovjetellenes politikát folytatni, és visszautasította azt a vádat, hogy a forradalom fasiszta vagy antikommunista irányzatú lett volna. Felszólította a magyar népet, hogy a megszálló szovjet hadsereget vagy az esetleg felállított bábkormányt ne ismerje el, vele szemben a passzív ellenállás összes fegyverével éljen. A szovjet csapatok - helyenként fegyveres harc után - a Magyar Néphadsereg valamennyi alakulatát lefegyverezték. Vidéken több helyen komolyabb ellenállás bontakozott ki. 8 óra 7 perckor megszakadt a Szabad Kossuth Rádió adása, rövidhullámon a Himnuszt és a Szózatot sugározták váltakozva.

Kádár János és Münnich Ferenc szovjet kísérettel Szolnokra repült. A nemzetközileg el nem ismert Kádár-kormány táviratban kérte az ENSZ főtitkárától "a magyar kérdés" levételét a napirendről. Budapesten a felkelő csoportok felvették a harcot. A szovjet csapatok délig elfoglalták a Honvédelmi Minisztériumot, a Belügyminisztériumot és a Budapesti Rendőr-főkapitányságot. Soldatic jugoszláv nagykövet közvetítette Tito Nagy Imrének és társainak címzett üzenetét, hogy ismerjék el a Kádár-kormányt, amit ők egyhangúlag elutasítottak.

Eisenhower amerikai elnök tiltakozott a szovjet intervenció ellen. New Yorkban a Biztonsági Tanács ülésén a Szovjetunió megvétózta az amerikai határozati javaslatot, amely a szovjet csapatok kivonására szólított fel. Délután a rendkívüli közgyűlés elfogadta a bővített amerikai javaslatot, amely arra is felkérte az ENSZ főtitkárát, hogy jelöljön ki bizottságot a magyarországi helyzet megvizsgálására.

A harcok áldozatainak száma november 4-én a fővárosban 135 volt. A KSH 1957. januári jelentése szerint az október 23. és január 16. közötti események országosan 2652 (Budapesten 2045) emberéletet követeltek, és 19 226-an (Budapesten 16 700-an) sebesültek meg. Egy 1991-ben készült hivatalos statisztika szerint a szovjet hadsereg 669 katonája vesztette életét a harcokban, 51-en eltűntek. A forradalom leverését követő megtorlásban az ENSZ bizalmas adatai szerint 453 - az 56-os Intézet adatai szerint 229 - embert végeztek ki az 1956-os forradalomban játszott szerepük miatt. Életével fizetett Nagy Imre, Maléter Pál, Gimes Miklós, Losonczy Géza és Szilágyi József is.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. tavasz: Híres testvérek árnyékában
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár