Amikor az amerikai First Lady örökbefogadott egy menekült kislányt
2022. április 13. 14:21 Múlt-kor
1940. június végén a Franciaországot megszálló német erők bevonultak az angol korona legrégebbi külbirtokára, a Csatorna-szigetekre. A brit vezetés úgy döntött, demilitarizálja őket, mivel stratégiai fontossággal nem bírtak, így csupán felesleges szenvedést okozhattak volna a lakosságnak a fegyveres ellenállással, amelynek sikerére nem is lehetett volna remény. A szigetek egészen 1945. május 9-éig, a Harmadik Birodalom kapitulációjáig német kézen maradtak.
Korábban
Az evakuáció káosza
Az invázió előtti időszakban minden sziget a maga módján igyekezett kezelni az esetleges Angliába történő evakuáció kérdését. Így volt ez Guernsey szigetén is, ahol végül a rendelkezésre álló hajók és erőforrások 17 000 lakos evakuálására voltak elegendők – az iskolás gyermekeket, a kisgyermekes anyukákat, és a katonakorú férfiakat részesítették előnyben. A sziget 6000 iskolás gyermekéből 5000-et sikerült végül evakuálni Dél-Angliába. A legkisebbeknek – hogy ne féljenek – azt mondták, kirándulni mennek.
Miután megkapták a hírt, hogy szigetükre megérkeztek a németek, az evakuált guernseyi lakosok megértették, hogy vélhetően hosszú ideig Angliában fognak élni. Nagy részüket eddigre már Észak-Anglia nagy ipari központjaiba szállították, ahol igyekeztek elhelyezni őket. Gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt rengeteg meglepetést okozott az új környezet: nagy részük soha nem látott még gyárkéményt vagy a tengertől több tíz kilométerre, csatornán felhajózó gőzöst.
Az elsőre ijesztő környezetet élhetőbbé tették a segítőkész helyiek, akik az egy-egy bőröndnyi személyes holmival, vagy még annyival sem érkező kisgyermekes édesanyákat ellátták ruházattal, konyhai felszereléssel, és bútorokkal is (sokakat teljesen üres lakásokba költöztettek). Az evakuáltak közül többen a hadiiparban helyezkedtek el, a repülőgép- és lőszergyárakban, a Guernseyről a gyermekekkel tartó tanárok pedig igyekezték egyben tartani diákságukat, és Angliában újra felállítani addigi iskoláikat. Őket folyamatos pénzügyi nehézségek gyötörték, a helyi közösségek azonban az egyre nehezebb háborús viszonyok ellenére is segítettek nekik, amennyire körülményeik engedték.
Ez volt a helyzet a La Chaumière Katolikus Iskolával is, amelyet Patrick Bleach atya vezetett. Az iskola diákjait a cheshire-i Knutsfordba helyezték, ahol helyi családoknál szálltak meg, amíg egy helyi úri kastélyt, a Moseley Hallt ki nem adta nekik bérmentesen annak tulajdonosa. A lakatlan épület egy gyönyörű birtokon volt található, amely varázslatos környezetet biztosított az evakuált gyermekeknek, illetve tanáraiknak, akik mellett néhány kisgyermekes anyuka is önként segédkezett szállásért és élelemért cserébe – guernseyi honfitársaik körében így is jobban érezték magukat az idegen helyen.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/2e6889b40e5f4ab36b1e56fb4edfaab7.gif)
Bleach atya idejének nagy részét az adományok, illetve anyagi támogatás biztosítása kötötte le. Ágyakat, ágyneműket, játékokat és tanszereket igyekezett szerezni, ennek keretében többek között a Vöröskereszt helyi szervezetéhez is sokat járt – a Vöröskereszt volt ráadásul az egyetlen kommunikációs csatorna, amelyen keresztül, ha minimális mértékben is, de tudták tartani a kapcsolatot az evakuáltak és a szigeten maradtak.
A megszállt Csatorna-szigetekre nem járt már a brit postaszolgálat, a Vöröskereszten keresztül azonban lehetőség volt apró, legfeljebb 25 szóból álló üzenetek küldésére az ellenséges vonalak mögé is. A válaszra akár hat hónapot is várni kellett, a túlélők azonban mindig örültek a vöröskeresztes üzeneteknek – érkezésük azt jelentette, szeretteik életben vannak.
Támogasd a
szerkesztőségét!
![2024. nyár: Hírhedt emberrablások](/ih0Ax/article_issue/.275x275/167.jpg)
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/524f1409c7ca4afc82289a77ca269c7f.jpg)
![kommunizmus](/ih0Ax/label/.cut-640x400/9.jpg)
kommunizmus
- Önmaga védelmét látta el Fidel Castro a Moncada laktanya csúfosan végződő ostroma után
- Még a cári család személyzetének sem kegyelmeztek a bolsevikok
- A „dolgozó nép” ellenségévé kiáltotta ki a kulákokat Rákosi Mátyás
- Béremelésért és árcsökkentésért tüntettek a poznani munkások 1956-ban
- Nem enyhítettek a munkások terhein, felkelés tört ki az NDK-ban
- A helybéli kommunisták nem támogatták Che Guevara szocialista forradalmát
- A Pártból is kizárták a reformokat szorgalmazó Nagy Imrét
- A kor legnagyobb színészeivel dolgozott együtt Máriássy Félix
- Felesége volt állandó alkotótársa a groteszk humorú filmjeiről ismert Böszörményi Gézának
- Az első világháborúban kozákezredet vezetett az utolsó iráni sah tegnap
- Alig váltott ki sajtóvisszhangot a hajdúszoboszlói fürdő két háború közti megnyitása tegnap
- Önmaga védelmét látta el Fidel Castro a Moncada laktanya csúfosan végződő ostroma után tegnap
- Sikert sikerre halmozott a diplomáciában uralkodása idején I. József tegnap
- Interaktív technikai eszközök is segítik a geszti Tisza kastély kiállításának megismerését tegnap
- Cselszövéseivel saját magát is halálra ítélte Lope de Aguirre tegnap
- Folyamatosan lehet jelentkezni az MFB Otthonfelújítási Programjára tegnap
- Visszatér az éjszakai felvonulás a Debreceni Virágkarneválra tegnap
![](https://ad.jumu.hu/www/images/f57dcb25b6a214752390a7126b821019.jpg)