2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Államellenes szervezkedés és illegális határátlépés miatt is ült börtönben Határ Győző

2017. november 13. 11:46 MTI

103 éve, 1914. november 13-án született Határ Győző Angliában élt Kossuth-díjas író, költő, filozófus. Verseire a magyar nyelv könnyed, bravúros kezelése jellemző. Filozófiai műveiben főleg történetfilozófiai és ismeretelméleti kérdéseket kutatott.

Gyomán született Hack Viktor néven. Apja erdélyi szász volt, a gyomai nyomda papírszakértője, fia a betű bűvöletében nőtt fel. Tizenöt évesen elküldte egy értekezését Márai Sándornak, aki az Újság hasábjain válaszolt neki: „Később, máskor...” A személyes találkozásig, 1978-ig aztán több évtized telt el.

A budapesti műegyetemen 1938-ban szerzett építészmérnöki diplomát, közben a Zeneakadémián hegedülni tanult és tehetséges festő is volt. Határ Győző néven írta ugyancsak 1938-ban első regényét, a sokszorosítva terjesztett Veszélyes fordulatszámot, ezt a hatóság elkobozta. Első versei polgárpukkasztó, játékosan erotikus darabok voltak. 1943-ban államellenes összeesküvésben vett részt, ezért felségárulás vádjával öt év fegyházra ítélték, ebből a háború miatt csak másfelet töltött le. 1944-ben jelen volt a sátoraljaújhelyi börtönlázadásnál, ezután büntetőszázadba sorolták be, ahonnan sikerült megszöknie.

1945-től másfél évig a budapesti UNRRA (az ENSZ menekültügyi hivatalának elődje) missziójánál dolgozott, ennek megszűnte után fordításokból és festményeinek eladásából élt. 1947-ben írta Heliáne című szatirikus regényét, amelyet az új, kommunista hatalom bezúzatott, csak néhány példánya maradt meg. Verseskötete Liturgikon címmel jelent meg, ebből nem lett baja, de 1949-ben kizárták az Írószövetségből, a következő évben két és fél év börtönre ítélték tiltott határátlépés miatt. „Egész határ határvadász üldözte a Határt” - írta magáról.

Szabadulása után építészmérnökként tevékenykedett, valamint angol, német, orosz, francia és spanyol nyelvből fordított. 1956-ban feleségével, Prágai Piroskával emigrált és Londonban telepedett le. 1957 és 1976 között a BBC magyar adásának munkatársa volt, 25 évig tanított angol diplomatákat magyarra a brit külügyminisztérium megbízásából. Dél-londoni háza, a Hongriuscule évtizedeken át a magyar ösztöndíjasok zarándokhelye volt.

Határ Győző majd minden műfajban alkotott, célja a műfaji határok elmosása volt. Színművei közül említendő a kilencrészes Golghelógi misztériumjáték (1976), amely filozófiai eszközökkel beszél a világban uralkodó Sátánról és a „sánta korongolóvá degradálódott” Istenről. A kétrészes Mangún parabolikus tragédia azt mutatja be, miként vezet el a zsarnok iránti feltétlen hűség a kegyvesztettséghez és bukáshoz. Számos kisebb jelenetet, rádiójátékot és mesejátékot, összesen vagy negyven színművet írt. Magyarországon a Patkánykirály, a Jézus krisztus születése és az Elefántcsorda című darabjait mutatták be.

Regényei közül jelentős a Heliáne, amely a swifti utazóregény és szatirikus, szürreális utópia hagyományát elevenítette fel, Az őrző könyve című, nagy ívű történetfilozófiai parabola, az Anibel trilógia, amely az ötvenes évek Magyarországának kíméletlen tablója. A fontos ember című könyvében az emigrációban élő magyarok kisszerű és nevetséges viszályairól, az érvényesülésért folytatott harcáról ad szatirikus képet. Verseire a magyar nyelv könnyed, bravúros kezelése jellemző. Filozófiai műveiben főleg történetfilozófiai és ismeretelméleti kérdéseket kutatott.

Emigrációja után először 1983-ban jelent meg írása a régi Mozgó Világban és 1989-ben haza is látogatott. 1990-től rendszeresen jött Magyarországra, szerzői esteket tartott és hazai folyóiratokba is publikált. Tevékenységét 1991-ben ismerték el Kossuth-díjjal, 1993-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, 2001-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjává, 2005 őszén a Magyar Írószövetség elnökségének örökös tagjává választották. 1996-ban megkapta a Salvatore Quasimodo költői verseny nagydíját, 2001-ben a Márai Sándor-díjat.

Felesége halála után tíz nappal, 2006. november 27-én hunyt el Londonban. Végső akaratának megfelelően 2007-ben Budapesten temették el a Farkasréti temetőben. Nevét viseli a gyomaendrődi városi könyvtár, szülővárosában a tiszteletére rendezett emléknapokon minden évben versmondó versenyeket is szerveznek.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft
Az Akadémia egyik kis társalgójában Határ Győző, Domokos Mátyás és Lator László, 1995

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár