Alig 1300 méter megtétele után felborult és elsüllyedt a svéd hadiflotta büszkesége

Tragédia és nyomozás

A hibák ellenére 1628. augusztus 10-én a hatalmas hadihajót bemutatták Stockholmban a közönségnek, hogy megtekinthessék első, rövid útját. A tervek szerint részleges személyzettel és néhány vendéggel a fedélzeten a közeli Vaxholm szigetén található erődhöz hajózott volna, ahol a vendégek leszálltak volna, a Vasa pedig folytatta volna útját a flotta nyári támaszpontjára Älvsnabben szigetére, ahol a tartalékflotta zászlóshajójaként állomásozott volna. Ezt követően dőlt volna el, hogy elsőként a Lengyel–Litván Unió elleni harcokban, Gdańsk kikötőjének blokádjában vesz-e részt, vagy a fő flottához csatlakozik a németországi Stralsundban.

Mindössze húsz perccel indulása után azonban a Vasát erős széllökés érte, amitől nagy mértékben megdőlt balra. Ezt követően még egyenesbe jött azonban a következő széllökés után még jobban eldőlt, és lassan, de messziről is láthatóan süllyedni kezdett. A hajó ekkor már eléggé megdőlt ahhoz, hogy a zárható, ám az útra nyitva hagyott alsó lőréseken keresztül elkezdjen beömleni a víz, amitől már semmiféle esély sem volt visszahozni egyenesbe. Bár a partról azonnal mentőcsónakok indultak, és a személyzet és a vendégek jó része nem a hajó belsejében tartózkodott, így el tudott menekülni, mintegy 30 ember vesztette életét a katasztrófában.

A hírnek két hétbe telt elérni a Lengyelországban háborúzó II. Gusztáv Adolfhoz, azonban a király éktelen haragra gerjedt az értesülésre, és hatósági vizsgálatot rendelt el. A nyomozást egy különleges bizottság folytatta le, melynek feje a király idősebb féltestvére, Carl Carlsson Gyllenhielm, a flotta főparancsnoka volt.

A vizsgálat során egyesével hallgatták ki a tiszteket és matrózokat minden lehetséges kérdésben. Megfelelően voltak-e rögzítve a vitorlák a szélhez? Józan volt-e a legénység? Megfelelően volt-e eltárolva a ballaszt? A személyzet mindent szabályosan csinált, és senkit sem tudtak bűnbaknak megtenni.

Egy idő után azonban fény derült az elhallgatott hibákra. Jöran Matsson kapitány elárulta, hogy egy hónappal a Vasa első útja előtt az építésért felelős tiszt, Söfring Hansson kapitány egy stabilitási próbát rendelt el: a hajó fedélzetén harminc matróznak kellett ide-oda szaladnia, hogy megfigyelhessék a borulékonyságát. A hajó annyira megingott már az első néhány átfutástól, hogy a próbát le is állították. A teszt legmagasabb rendfokozatú szemtanúja, Klas Fleming altengernagy azonban mégsem számolt be az esetről feletteseinek – a király ekkoriban már hetente küldte leveleit az admiralitásnak, amelyben a hajó elkészültét sürgette.

Amikor a főhajóács Jacobssont kérdezték ki, az kijelentette, hogy ahol lehetett, a Hybertsson által elkészített és a király által jóváhagyott terveknek megfelelően járt el, a stabilitási problémáért így aligha tehető felelőssé – az építés korai szakaszában ráadásul még ki is szélesítette a hajótest alját, amennyire a már lefektetett alkotóelemek lehetővé tették, a rendkívül magas súlypont ellensúlyozása érdekében.

A vizsgálat végül – mivel szinte minden érintett a már halott tervezőt igyekezett hibáztatni – végül a rég eltemetett Hyberssont tette felelőssé az esetért, a Vasa pedig további 333 évet töltött a víz alatt, a parttól alig több, mint száz méterre.

1. Sürgetett munka és rejtett hibák
2. Tragédia és nyomozás
3. Felfedezés és kiemelés

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

művészet

• Kezdetben még nagy felháborodást keltett Claude Monet festészeti stílusa
• Biedermeier mindennapok címmel nyílt kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában 
• Munkácsy Mihály Golgotája a Szépművészeti Múzeumban lesz látható 
• Rodin utánzójának tartották, de egyedi líraiság jellemezte Camille Claudel szobrait 
• Új állandó kiállítás nyílt a Néprajzi Múzeumban 
• A magyar népi kultúra kincseivel várja az érdeklődőket a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása
• Picasso egyik alkotása lehet a hatvan éve egy pincében megtalált festmény
• Még ebben az évtizedben megnyílhat az Új Nemzeti Galéria a Városligetben
• Koszta József eddig ismeretlen alkotására bukkant rá a szentesi múzeum