Akinek a brit filmvilág az első Oscart köszönheti: Korda Sándor sikerének titka

A London-Hollywood tengely

Londonban is, ahogy a világ bármely pontján, önállóságra törekedett, de ekkor még be kellett érnie a szerződésében vállalt filmek leforgatásával. Az angol filmpiac az 1930-as években egyébként sem volt jó helyzetben: nyögte a világválság hatásait és a tengerentúli vállalatokkal is versenyeznie kellett. Korda Londonba is maga mellé vette alkotótársait, Bíró Lajost és két testvérét, a már említett Korda Vincét és a szintén rendező Zoltánt.

Végül London Film néven saját lábára állt, de hogy brit versenytársai mellett érvényesülni tudjon, minden tehetségére szüksége volt, kapcsolatokat kellett építeni és tőkét szereznie. Ahhoz, hogy sikeressé tegye stúdióját – ami egyébként Európában az egyik legmodernebb volt – a színészek megtalálása ugyanolyan fontos volt, mint a befektetőké. Munkája és ügyessége meghozta gyümölcsét: Korda az angol filmes világ meghatározó alakja lett.

Nagy sikert az 1933-as VIII. Henrik magánélete című mozi hozott számára, elsősorban nem filmes nyelvében, tartalmában, hanem az amerikai piacra való betörésével. Korda New Yorkban tartotta a film világpremierjét, ez pedig a britek számára hatalmas tettnek számított, mert – ahogyan Nemes Károly is írja – megteremtette a visszavágás lehetőségét az angol piacot uraló amerikaiakkal szemben.

A VIII. Henrik magánélete volt az első nem hollywoodi film, amely Oscar-díjat nyert. 1933-ban Charles Laughton kapta meg a legjobb férfi alakításért járó díjat, és ez volt az első olyan brit produkció, amelyet a legjobb film kategóriában jelöltek a díjra. A film jelentős kasszasikert könyvelhetett el, 1933-ban a 12. legsikeresebb mozi volt az amerikai piacon és megszilárdította Korda pozícióját.

Egyre szélesebb menedzseri és stúdióirányítói tevékenysége mellett egyre kevesebb ideje és energiája jutott a rendezésre. Nem is övezte akkora siker minden alkalommal e téren, producerként volt azonban néhány jó megérzése. Például 1936-ban stúdiójában rendezték meg H. G. Wells műve alapján a Mi lesz holnap? című filmet. A film megjósolta a második világháborút, és hatását az az ellenőrizhetetlen legenda is érzékelteti, mely szerint a film bombázási jelenete Hitlert is megihlette a háború idején.

Jöttek új színészek, és születtek új filmek, de közben a verseny is egyre szorosabbá vált, Korda vállalkozásai veszteségesekké váltak. Egy időre Hollywoodban találta meg az átmeneti megoldást második felesége, az ismert színésznő, Merle Oberon oldalán. Amerika továbbra sem volt a kedvenc közege, de 1941-ben itt sikerült elkészíteni a VIII. Henrik melletti másik sikeres filmjét, a Lady Hamiltont Vivien Leigh és Laurence Olivier szereplésével.

Londonba való visszatérése után VI. György lovaggá ütötte. A kitüntetés mögött hivatalosan filmművészeti érdemei, valójában többek között az állt – ahogy Tóbiás Áron Megmentett hangszalagok. A megálmodott Magyarország című könyvében írja –, hogy Korda New York-i irodája a brit titkosszolgálat egyik központjaként funkcionált és ő maga is segítette az angolok munkáját. Ennek köszönhetően Winston Churchillel is személyes ismeretséget kötött.

Sir Alexander Korda saját rendezésű filmjei ezekben az években nem hozták meg a várt sikert, de a filmes piac szereplőjeként tehetségét kamatoztatni tudta és újjászervezte a London Filmet. Lett újra stúdiója és elegáns irodája a Hyde Park mellett. Megfordult nála rendezőként David Lean és Carol Reed, valamint Richard Burton színész is.

Egészségi állapota mindeközben erősen megromlott, az ekkor berobbanó televíziónak még adott el filmet, voltak rajzfilmes tervei és egy szívroham után ellátogatott Berlinbe és a cannes-i filmfesztiválra is, de 1956 januárjában bekövetkező halála miatt már nem tudta adósságát felszámolni és új ötleteit a megvalósítás útjára terelni. A Korda Sándor pályáját jellemző hullámvasutat jól kifejezi – Tóbiás Áron könyvében idézett – filmművészeti hitvallása: „Negyven évig ezt csináltam. Több krízisen és bukáson mentem át, mint bárki más ebben a szakmában. De mindig képes voltam feltámadni...”

1. Az újságírástól a filmrendezésig
2. A London-Hollywood tengely

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

­ősz
Múlt-kor magazin 2019

• Széchenyi Zsigmond vadászkalandjai
• Az 1990. októberi taxisblokád
• Az amerikai modernizmus első nagyasszonya
• 1918 - Az őszirózsás forradalom tündöklése és bukása
• A zselízi Eszterházy-kastély
• 1849 - Az aradi vértanúk tragédiája
• A szesztilalom rettegett szélmalomharcosa
• A Drechsler-palota különc asztaltársasága
• Hét híresség, akit elutasítottak a seregtől