2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

Akik hiába magyarázták a bizonyítványukat – pocsékul tanult a magyar hírességek többsége

2016. november 4. 14:18

A Yad Vashem-ügytől Günter és Margret viszonyáig

A BFL + novemberi rendezvényének második előadását Dr. Haraszti Viktor tartotta Szilánkok a levéltári adatvédelem köréből címmel. A kutató kifejtette, hogy az első igazi adatvédelmi per az 1765-ös Entick vs. Carrington-ügy volt Angliában, és az adatvédelmet a fotók megjelenése, valamint a technológiai fejlődés, majd az adatok más országokba történő áramlása új kihívások elé állította. Magyarországon egy 1977-es törvény volt az adatvédelmi elvek korai megfogalmazása, majd egy 1989-es minisztertanácsi határozat foglakozott a kérdéssel. A 15/1991-es alkotmánybírósági határozat is érintette az adatvédelem ügyét, amelyet aztán 1992-ben törvényi szinten is szabályozták (1992. évi LXIII. tv.).

Haraszti Viktor előadásában számba vette, Magyarországon milyen rendeletekkel, határozatokkal, törvényekkel szabályozták a levéltári iratok kutathatóságát. A levéltári anyag védelméről és a levéltárakról szóló 1969. évi 27. törvényerejű rendelet a kutatási szabályokat végrehajtási rendeletbe utalta, a részletes szabályok pedig a LÜSZ-be kerültek (Levéltári Ügyviteli Szabályzat). Az 1989. október alkotmánymódosítás kimondta a személyes adatok védelméhez való jogot, a tudományos élet szabadságának elvét és a közérdekű adatok megismerésének jogát, ezek az elvek azonban sokszor ütköznek egymással.

Karsai László kifejezetten károsnak, késő kádár-kori csökevénynek tartotta, hogy az 1989-es minisztertanácsi határozat alapján nem lehetett kutatni korlátozások nélkül az iratokban, a Legfelsőbb Bíróság egyik bírája azonban úgy vélte, mindenkit megillet még a halála után is személyes adataik védelmének joga. Az adatvédelmi törvény szerint a személyes adatot tartalmazó levéltári anyag az érintett halálozási év után harminc évvel válik kutathatóvá.

Az első komoly adatvédelmi ügy a Karsai-féle kutatócsoporttal kapcsolatba hozható volt Yad Vashem-ügy volt (a kutató célja a náci korszak zsidóüldözésivel kapcsolatos, személyes adatokat is tartalmazó iratok mikrofilmre vétele és a Yad Vashem Archívumba való továbbítása volt). A Magyar Országos Levéltár (ma: Magyar Nemzeti Levéltár)igazgatója megtagadta az iratok kiadását azok anonimizálásának elmaradása esetén, és az ügyben az adatvédelmi biztos is kiadott egy ajánlást 1995-ben. A tudományos élet szabadsága és a személyes adatok védelméhez fűződő aktív jog ütközött itt össze egymással. Az iratokat továbbító levéltárak (többek között a BFL is) komoly bírságot kaptak. Ma az adattovábbításhoz államközi szerződést is kellene kötni, és jóval nagyobb bírásokra számíthatnának az intézmények. 

A kutató előadása végén több különleges külföldi esetet is felsorolt az adatvédelem köréből. Tavaly New Yorkban a Margret: Chronicle of an Affair – May 1969 to December 1970 című kiállításon tették közszemlére egy harmincas évei végén járó üzletember, K. Günter és 24 éves titkárnője, Margaret S. szerelmi viszonyát illusztráló dokumentumokat (fotókat, leveleket, fogamzásgátló tablettákat stb.). Mindkét fél házas volt, és üzleti útra hivatkozva a szóban forgó másfél év alatt rengeteg időt töltöttek egymással. Haraszti Viktor szerint a tény, hogy – mivel mindketten meghaltak, élő rokonaik pedig nincsenek – az anyagot kiállították, annak ellenére, hogy Günter és Margret biztosan nem a nyilvánosságnak szánták azt, felveti a személyes adatoknak az illetékesek halála után is érvényes védelmének kérdését, sőt, a kutató szerint ebben az esetben már kegyeletsértésről is nyugodtan beszélhetünk.

A kutató emellett kitért Alexandre II. Albert monacói herceg ügyére is, akiről a Paris Match 2005-ben engedélye nélkül írta meg, hogy született egy fia Nicole Costa légiutas-kísérőtől. Egy francia bíróság kártérítés megfizetésére kötelezte a lapot, ám Strasbourgban tíz évvel később másképp döntöttek: eszerint a francia bíróság figyelmen hagyta, hogy a herceg közfeladatot lát el (és úgy tűnik, magánéletének részletei közérdekű adatoknak minősülnek), és jogtalanul szabtak ki bírságot a lapra. 

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Rejtő Jenő bizonyítványa (csiffary.extra.hu)Egy viszony dokumentumai

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár