„Aki egyetlen paraszttal sakkban tartotta az országot”: Elena Ceauşescu
2020. augusztus 4. 13:58 Stefano Bottoni
Korábban
A nemzet (gyűlölt) anyja
Elena „szakmai” ambíciói ekkor már jelentősen befolyásolták férjének gazdaságfejlesztési terveit. 1970-től 1980-ig Elena a több száz fősre duzzadó és korszerű berendezésekkel ellátott Vegyipari Kutatóintézet élén állt, és vezérigazgatójaként elérte, hogy a korábban jelentéktelen vegyipar fejlesztésére jelentős összegeket fordítsanak. 1972-től a kutatási-fejlesztési rendszert felügyelő Tudományos és Technológiai Tanács végrehajtó bizottságának lett a tagja, 1980-tól pedig e testületnek az elnöke.
1974-ben már a Román Akadémia rendes tagjává is választották, és több világegyetem doktori címet adományozott az országa „legkiválóbb” tudósának. Nem túlzás azt állítani, hogy a román tudományos világot máig meghatározó botrányok és plágiumügyek abban a közegben gyökereznek, amelyben a szinte analfabéta Elena Ceauşescu akadémikussá válhatott.
A kölcsönös szívességek és a rokoni kapcsolatok meghatározó szerephez jutottak – természetesen a minőség és a szakszerűség rovására – a tudománnyal foglalkozók előmenetelében.
Ezzel párhuzamosan Elena egyre markánsabban foglalt teret a román közéletben mint főállású politikus. Már nem a korábbi anyai szerepben, hanem a Román Szocialista Köztársaság first ladyjeként. Nőideálja ekkor Mao Ce-tung felesége, Csiang Csing volt, akivel 1971-ben ismerkedett meg Pekingben.
Valódi politikai emelkedése és befolyása 1973-ban kezdődött, amikor beválasztották az RKP Politikai Bizottságába. Az 1974-es Argentínába tett elnöki látogatás alkalmat adott Elenának, hogy megismerje Evita Perón emlékét. Az ő sziporkázó személyisége és legendája lenyűgözte (és feltehetően irigységgel töltötte el) Románia – idegen nyelveket nem beszélő, a mély paraszti világból érkező és ezért gátlásait még őrző – első asszonyát.
Akire az RKP XI. kongresszusa után már rábízták a belső harcok szempontjából kulcsfontosságú káderügyek felügyeletét is, 1979-től pedig már a teljes párt- és államapparátus kinevezési folyamatát ellenőrizhette. A korábban sem ismeretlen nepotizmus tovább burjánzott.
Az általános terrorhangulat sérthetetlenné tette Elena Ceauşescut, aki láthatóan élvezte szinte korlátlan hatalmát. Ekkor bontakozott ki az elnöki pár (és nem kizárólag a formális hatalmat birtokló Nicolae) személyi kultusza, amely az utolsó évtizedben szürreális mértékűvé vált.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
19. Magyarország a második világháborúban
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- A pokol hajnala: 500 ezer szovjet katona zúdult az erőddé nyilvánított Budapestre
- Ma is rejtély, kik és milyen okból bombázták le Kassát
- A legjobb magyar felszerelés is kevésnek bizonyult a Don-kanyar embertelen viszonyai közt
- Szándékosan hitették el a szövetségesek Kállay Miklóssal a balkáni partraszállás gondolatát
- Sztójay Döme, a magyar Quisling
- "A népirtáshoz időnként elegendő néhány száz pokolian elszánt ember"
- Marhacsordákat is bombáztak a szövetségesek Magyarországon
- "Kétségbe esve várjuk, hogy mi lesz velünk, ha itt ér a tél"
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap