„Ahány ember, annyi ’56” – hogyan élték meg a munkások a forradalmat?

A forradalom kutatásának nehézségei – egy emigráns szociológus szemével

2017. április 5-én, délután került sor az 1956-os Intézetben az ’56-os forradalom történetét taglaló két új kiadvány bemutatására. A rendezvényre szép számmal ellátogató érdeklődők előbb Mészáros Sándor, a Pesti Kalligram Kft. igazgató-főszerkesztője és Kende Péter szociológus beszélgetését hallgathatták meg Kende 1956 és ami utána következett című könyvéről, majd Gyáni Gábor történész, akadémikus mutatta be az Intézet Munkások ’56  címmel megjelent évkönyvét.

Kende Péter könyvének fejezeteiben az 1956-os forradalommal kapcsolatban leggyakrabban felmerülő kérdésekre kereste a választ: Kik keltek fel októberben? Milyen forradalomnak tekinthetjük az eseményeket? Mit adott a világnak 1956? Győzhetett-e volna a felkelés és milyen sors várt utána a magyar társadalomra?

Kende, aki újságíróként maga is részt vett a forradalom eseményeiben, 1956-ban maga is emigrációba kényszerült. Nyugati tartózkodása idején vezető szerepet vállalt a brüsszeli Nagy Imre Intézet munkájában, amely a ’56-os forradalom eseményeit tekintette fő kutatási területének. A feladat azonban korántsem volt egyszerű, hiszen érdemi források 1989-90 előtt csak egészen minimális szinten álltak rendelkezésre. A rendszerváltást követően kutathatóvá váló forrásanyag feldolgozását az 1956-os Intézet kezdte meg és folytatja a mai napig.

A forradalom történetének objektív tényeken alapuló feltárását és bemutatását nemcsak azért tartja fontosnak, mert a nyugati közvélemény számára általában 1956 fogalma az első dolog, amely Magyarország kapcsán felmerül, hanem azért is, mert személyes véleménye szerint hazánk modernkori helyzete is az ’56-os forradalomból és annak utóéletéből vezethető le.

1956 történetének feldolgozása pedig azért is komoly kihívás, mert a forradalmat mindenki hajlamos a saját ideológiai nézetei alapján értékelni. Ahogy Göncz Árpád mondta egykor: „Ahány ember, annyi ’56”, vagyis mindenki tanú és túlélő más és más emlékeket hordoz az eseményekről. Továbbá közismert, hogy a Kádár-korszakban nagyon tudatosan hamisították is 1956 október-novemberének eseményeit. Kende érdekességként megemlítette azt is, hogy a trockizmus nyugati hívei körében elterjedt az álláspont, miszerint 1956 valójában a történelem első trockista szellemben lezajlott forradalma volt.

1. A forradalom kutatásának nehézségei – egy emigráns szociológus szemével
2. Munkások, gyárak, munkástanácsok – a forradalom mindennapjai a barikádokon túl

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

13. Rendi törekvések Magyarországon, a magyar rendek és a Habsburg udvar konfliktusai a 17–18. században
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• A legenda szerint a tokaji aszút is a szegény fiatalokat gyámolító Lorántffy Zsuzsanna találta fel
• A hadiadó-emelés kompenzálásaként hozhatta létre a Szent István-rendet Mária Terézia
• Rákóczi nem kért a békefeltételekből, beleegyezése nélkül tették le a kurucok a fegyvert
• Birtokaik és családjuk jövője is odavesztett a Wesselényi-összeesküvés halálra ítéltjeinek
• Világhírű tudóst is Magyarországra csábított Lorántffy Zsuzsanna
• A lakosság elkeseredettségére alapozta felkelését Bocskai István
• Vitáik miatt nyílt háborúba kezdett öccsével Rudolf király
• Bocskai István Habsburg-ellenes felkelése olyan sikeres lett, hogy hajdúi már Bécset fenyegették
• Valóban vadászbaleset áldozata lett Zrínyi Miklós?