A Világörökség részévé nyilvánítanák Magellán expedícióját
2019. április 2. 11:36 MTI
Spanyolország és Portugália közösen kezdeményezi, hogy a Magellán-expedíciót vegye fel az emberiség szellemi kulturális örökségi listájára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) - jelentette be Carmen Calvo spanyol kormányfőhelyettes és Augusto Santos Silva portugál külügyminiszter Madridban hétfőn.
Korábban
A javaslat annak apropóján született, hogy a világ körüli első expedíció kezdetének 500. évfordulója lesz ebben az évben, és ezt a két ország együtt ünnepli. A 193 eseményből álló programsorozat három éven keresztül zajlik majd, mivel ennyi ideig tartott a Föld legelső körülhajózása is, amelyre a portugál Fernando de Magellán (Fernão de Magalhães) vezetésével indultak útnak 1519-ben.
A kapitány két évvel később bekövetkezett halála után a spanyol Juan Sebastián Elcano fejezte be a küldetést. A 239 fős legénységéből mindössze 18-an tértek vissza. A megemlékezések részeként például koprodukcióban forgatott tévésorozat készül a fél évezreddel ezelőtti történelmi utazásról. Az expedíciót egy nagyszabású vándorkiállítás keretében is bemutatják. Emellett spanyol és portugál hajósok járják be ismét az első felfedezők útvonalát.
Bár a Magellán-expedíció öt hajójából csak egy tért vissza Spanyolországba - 1522. szeptember 6-án -, a vállalkozás mégis rendkívüli eredményekkel zárult: korábban ismeretlen állatfajokra bukkantak, felfedezték a déli féltekéről látható csillagképet, a Magellán-felhőt, és kiderült, hogy szükség van a dátumvonalra, mert a pontosan vezetett hajónapló egy nap eltérést mutatott az otthoni dátumhoz képest. Az expedíció a világ térképeinek teljes átrajzolását eredményezte: bizonyossá vált, hogy a Föld gömbölyű, valamint kiderült, hogy a földfelszín nagyobb részét tenger borítja, amely egységes világóceánt alkot.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.


6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód
- Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
- A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
- „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
- Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
- Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
- Így került Erdély 100 éve a románokhoz
- Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
- Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
- Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai
- A tudomány fejlődésének áldásos és átkos következményeit is megjósolta Jules Verne tegnap
- Ezernyi rendelet óvta Svájcot az első világháború borzalmaitól tegnap
- Egy év, három film, két Oscar-jelölés: James Dean tragikusan rövid pályája tegnap
- A földi paradicsomban, Gorkij capri villájában készült forradalmára Lenin tegnap
- A trójai háború idején eltemetett kincsre bukkantak Kecskemét közelében tegnap
- Amikor megmozdult a magyar föld tegnap
- Végre megfejtették Mária skót királynő börtönből írt leveleit tegnap
- Így hódították meg Londont az utak mesterei, az emeletes buszok tegnap