A történelem öt legbizarrabb zászlaja

Mosolygós fejet formázó égitestek

A Csecsenföld és Nyugat-Dagesztán területén mindössze 1919 szeptemberétől 1920 márciusáig fennálló Észak-Kaukázusi Emirátus leginkább a zászlójáról marad emlékezetes, amelyben a szokásos, iszlámhoz kapcsolódó szimbólumok (a csillagok és a félhold, kiegészülve a zöld háttérrel) gyakorlatilag egy smiley-t formáztak. Bár megcáfolhatatlan bizonyítékok nem állnak rendelkezésünkre, mindenesetre feltételezhetjük, hogy a zászlón szereplő szimbólumok elrendezésének kiötlője nem az emirátus lakói mentálhigiénés állapota felett érzett aggodalma miatt tervezte mosolygósra a lobogót.

1. Lefejezés piros háttér előtt
2. Mosolygós fejet formázó égitestek
3. Bekötött szemű mórok
4. Három láb és búzakalász
5. A boldog tigris

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

6. A trianoni békediktátum és következményei
II. Népesség, település, életmód

• Amikor megkondultak a harangok: 101 éves a trianoni békeszerződés
• A magyar-román diplomáciai kapcsolatok megszűnésével fenyegetett Ceaușescu falurombolási terve
• „Burgenlandért Sopron”– egy szavazás, amely megmásította a trianoni döntést
• Csak mélyítette a szakadékot győztesek és legyőzöttek között a kisantant létrejötte
• Hiábavaló volt a magyar delegáció minden érvelése a trianoni béke feltételeivel szemben
• Így került Erdély 100 éve a románokhoz
• Milyen szerepet játszott Tisza István az 1918-as „nagy összeomlásban”?
• Az orvos, a macskakő és az angol beteg – így írta át egy sikeres műtét a trianoni határokat
• Hat rövid életű állam Magyarországon, amelyet elsodortak a trianoni béke viharai