A történelem fagyos fordulata: így omlott össze a Kelet-Római Birodalom
Friss kutatás megerősíti: a 6. század közepén bekövetkezett, LALIA-nak nevezett kis jégkorszak komoly szerepet játszhatott a Kelet-Római Birodalom végső gyengülésében. Az éghajlati lehűlés terméskiesést, éhínséget és népvándorlásokat indított el, amelyek tovább súlyosbították a már amúgy is válságokkal küzdő birodalom helyzetét.
Éghajlati fordulópont: a LALIA hatása a birodalomra
A LALIA nevű rövid, de intenzív lehűléses időszak Kr. u. 540 körül kezdődött, évtizedekkel azután, hogy a Nyugatrómai Birodalom már elbukott. A Kelet-Római Birodalom ekkor még fennállt, de számos kihívással küzdött: háborúk, vallási konfliktusok és a Jusztiniánusz császár vezette terjeszkedések terhelték meg - írja a Daíly Mail.
Dr. Thomas Gernon, a Southamptoni Egyetem földtudományi professzora szerint a hőmérséklet csökkenése – bár „csupán” 1–2 °C – elegendő volt ahhoz, hogy tömeges terméskieséseket, állatpusztulást, éhínséget és járványokat okozzon. A lehűlés egybeesett a Jusztiniánuszi pestis kitörésével is, amely világszerte akár 30–50 millió áldozatot szedett – az akkori világ népességének majdnem felét.
Geológiai bizonyítékok a klímakatasztrófára
A kutatók Izland északnyugati partjainál talált szokatlan kőzeteket vizsgáltak, amelyek nem illeszkedtek a helyi geológiai környezethez. A kavicsok ökölnyi méretű, lekerekített sziklák voltak – és mint kiderült, valójában Grönlandról származnak, ahonnan a jéghegyek szállították őket a LALIA időszakában Izlandra.
Dr. Christopher Spencer, a kutatás vezetője szerint ez az első közvetlen bizonyíték arra, hogy a jéghegyek valóban eljutottak Izlandig és befolyásolták annak geológiáját. A kőzetek belsejében cirkonkristályokat vizsgáltak, amelyek időkapszulaként őrizték meg eredetük nyomait – kémiai ujjlenyomatuk alapján sikerült pontosan meghatározni származási helyüket.
A grönlandi jégtakaró ekkor jelentősen növekedett, majd visszahúzódott – mindez arra utal, hogy az éghajlatváltozás rendkívül intenzív volt, és globális szinten is érezhető következményekkel járt.
Természet és történelem találkozása: bukás külső nyomásra
A kutatók szerint a LALIA időszaka hozzájárult a Kelet-Római Birodalom válságainak elmélyüléséhez, és hosszabb távon gátolta annak helyreállását. A gazdasági, társadalmi és egészségügyi problémák együttese olyan teherként nehezedett a birodalomra, amely már túlmutatott a belső politikai instabilitáson.
Ez is érdekelhet
Dr. Gernon úgy fogalmazott: „Valószínű, hogy a LALIA kibillentette az egyensúlyt egy olyan pillanatban, amikor a birodalom már amúgy is feszült helyzetben volt.” A klímaváltozás tehát nem csupán háttérfaktor volt, hanem jelentős szerepet játszott abban, hogy a birodalom nem tudott kilábalni a sorozatos krízisekből.
Bár a Kelet-Római Birodalom csak jóval később, 1453-ban omlott végleg össze, a kutatás szerint a LALIA lehetett az egyik fő tényező, amely hosszú távon előkészítette a bukását.
