2021. ősz különszám: Sorsok, Legendák, Küzdelmek
ITT támogathatsz bennünket

A Sztálin-szobor miatt kellett pusztulnia a Regnum Marianum templomnak

2021. szeptember 23. 10:24 Múlt-kor

Hetven évvel ezelőtt, 1951. szeptember 23-án robbantották fel a kommunisták a Városliget szélén álló Regnum Marianum templomot. Bár az épület hivatalosan a Hősök tere előtt kialakítandó felvonulási terület útjában állt, az erőszakos cselekedettel a diktatúra nyilvánvalóan az egyház híveinek kívánt üzenni.

Regnum Marianum

A huszadik század elejének legnagyobb hatású egyházi vezetője, Prohászka Ottokár nemcsak szembenézett a világvárossá fejlődő Budapest lassú elvallástalanodásával, hanem konkrét megoldásokat is javasolt a probléma megoldására.

Lelkes tanítványai, egykori esztergomi szeminaristák világi papként a Keleti pályaudvar mögötti területen, a „Csikágóban” vásároltak maguknak egy Damjanich utcai lakást abból a célból, hogy hitoktatóként és egyesületi vezetőként lássák el a környék pasztorális feladatait.

Ez a közösség nevezte el magát Regnum Marianumnak, mivel tagjai példaként tekintettek a katolikus megújulás korának egyházi tevékenységére. (A barokk évszázadaiban a rekatolizáció jegyében élte reneszánszát Magyarországon a Mária-kultusz.) A név (Mária országa) eredetileg a katolikus Magyarország latin neve volt, és egyházunk Szent István kori autonóm jellegére utalt. Azzal, hogy első királyunk nem Péternek ajánlotta fel a megszülető Magyar Királyságot, egyúttal azt is kifejezte, hogy nem ismerte el a pápa hűbéri hatalmát hazánk felett.

A fiatal papok nagy elszántsággal, alázattal és számos új módszert kipróbálva merültek el Külső-Erzsébetváros életében. Tevékenységük homlokterében szegény sorsú gyermekek hitoktatása és katolikus szellemben való nevelése állt. Emellett a kibontakozó magyar cserkészmozgalomban is tevékeny szerepet vállaltak.

Mivel a közösség által használt városrész nem rendelkezett önálló plébániával, ezt a problémát is orvosolni kellett: az első világháború és a Tanácsköztársaság borzalmai után 1919 májusában Csernoch János esztergomi érsek döntése nyomán a Damjanich utcai házban álló kápolna hivatalosan is plébánia lett. Első plébánosa Shvoy Lajos volt, aki meghonosította hazánkban a cserkészmozgalmat, számos gyalog- és vízitúrát szervezett tanítványainak, végül Prohászka Ottokár halála után elfoglalhatta egykori mesterének székesfehérvári püspöki székét.

A községnek volt már tehát neve, plébániája, hivatása, de saját templommal még nem rendelkezett. Az egyház és a városvezetés nem messze innen, a Városliget szélén jelölte ki az új plébániatemplom helyét, majd megtervezésére 1924. december 15-én ki is hirdették az építészeti tervpályázatot.

A Kotsis István által elnyert pályázat eredménye után az 1925-ös alapkőletételt követően a tényleges munkálatok a következő évben kezdődtek meg. Az olasz és dél-francia benyomásokat tükröző neoromán stílusú templom öt évig épült. Hivatalos elnevezése Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplom lett és 1931. június 14-én szentelte fel Serédi Jusztinián hercegprímás.

A köznyelvben csak Regnum Marianum néven számon tartott templom egyszerre vált a hívek vallási ás kulturális központjává, de politikai értelemben is jelentős mondanivalóval rendelkezett. Alapító okirata szerint fogadalmi templomként  „hálából a kommunizmustól való megszabadulásért” épült fel, mintegy köszönettel Máriának, amiért megszabadította Magyarországot a Tanácsköztársaság vallásüldöző politikájától.

Az 1945 után szovjet bábáskodással kiépülő új nomenklatúra valóságos hadat üzent az egyháznak. A kommunista diktatúra kiépülésével párhuzamosan egyre inkább fogyott a levegő a magyarországi történeti egyházak körül. 1949-ben koholt vádak alapján Mindszenty József hercegprímást csukták börtönbe, 1950-ben pedig a szerzetesrendeket tiltották be. A Regnum Marianum közösség hivatalos feloszlatására 1951-ben került sor, a regnumos papok és hívek egészen eddig harcoltak a kommunisták egyházüldöző, ateista politikája ellen.

A Regnum Marianum templom elleni fizikai támadásra azután került sor, hogy a későbbi Felvonulási térnek nevezett területre egy grandiózus Sztálin-szobort terveztek. A városrendészeti szempontok miatt „útban lévő” egyházi épületnek legalább két ok miatt kellett megsemmisülnie: szakrális épületként nem állhatott ott a Sztálin-szobor hátterében, antikommunista fogadalmi templomként pedig a hatalom politikai ellenfeleinek hatalmát szimbolizálta.

A templom új és masszív vasbeton szerkezetének ellenállása miatt elpusztítását különleges barbarizmus jellemezte: a kupolán lévő Szent Koronát kalapáccsal leverték, a templombelsőt faállványokkal alátámasztották, a vasbetonszerkezetet elvékonyították, végül az állványzatot felgyújtották. Ennek hatására a kupola megroppant, de a templom nem dőlt össze. Ekkor döntöttek az épület felrobbantásáról, amely során oszlopról oszlopra haladva döntötték romba az épületet, majd törmelékének nagy részét egyszerűen beöntötték az altemplomba.

A diktatúra azonban egyetlen oszlopot nem tudott teljesen elpusztítani: a sors furcsa fintora, hogy ez az oszlopcsonk lett a talpazata a templom helyén 1969-ben felállított Tanácsköztársaság emlékműnek. Az oszlopcsonk ma is látható, a templom helyét pedig kereszt és emlékhely jelöli.

A Regnum Marianum templom elpusztítása után a Damjanich utcába visszahúzódó, majd annak bezárása után a szélrózsa minden irányába szétszóródó közösséget további támadások érték. A hatalom keze már az 1956-os forradalom után, a Kádár-rendszerben ért el a regnumos atyákig: 1961-ben, 1965-ben, 1970-ben, sőt, még 1971-ben is ítéltek el regnumos papokat, akik vállalva a kockázatot, titokban és illegálisan továbbra is szervezett keretek között mutattak alternatívát fiataljaiknak a kommunizmussal szemben. A koncepciós perek során kémkedés, hazaárulás, összeesküvés és a demokratikus államrend elleni szervezkedés vádjával ítélték őket sokévnyi börtönre.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2021. ősz: A Kádár-korszak kétarcúsága
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
7 960 ft 6 490 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 9 990 Ft
Prohászka Ottokár székesfehérvári püspökA Regnum Marianum templom 1948-banKatonai felvonulás a Sztálin-szobor előttA templom helyén felállított Tanácsköztársaság emlékmű
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár