A szovjet csapatok utolsó afganisztáni parancsnoka Pavel Lungin új filmjének betiltását követeli

2019. április 18. 18:45 MTI

A Pavel Lungin rendező által az afganisztáni háborúról készített Bratsztvo (Testvériség) című film forgalmazási engedélyének visszavonását sürgette az orosz kulturális minisztériumtól Borisz Gromov nyugállományú tábornok, a közép-ázsiai országot megszálló szovjet csapatok utolsó parancsnoka, a Bojevoje Bratsztvo (Harci Testvériség) elnevezésű veteránszövetség elnöke.

Korábban

Lungin elismert rendező Oroszországban, akit a Taxi Blues című filmjéért 1990-ben a legjobb rendezőnek járó díjjal tüntették ki a cannes-i filmfesztiválon. Hazája politikai vezetésével konfliktusba nem keveredett, támogatta a Krím félsziget elcsatolását.

A Walt Disney orosz leányvállalata által forgalmazott filmje április 8-án megkapta a kultusztárcától a vetítési engedélyt és azt az eredeti tervek szerint május 9-én, a nácizmus felett aratott győzelem évfordulóján kezdték volna el játszani a mozik. A Bratsztvo azonban váratlanul éles bírálatot kapott Igor Morozovtól, az orosz parlamenti felsőház kulturális bizottságának elnökhelyettesétől, aki egy április elejei zártkörű vetítésen látta az alkotást.

Morozov szenátor a filmet hazafiatlannak minősítette és úgy vélekedett, hogy az elriasztja a fiatalokat a katonai szolgálattól és árt az ország imázsának. Kifogásolta, hogy a Lungin által ábrázolt katonák isznak, verekednek és karavánokat fosztanak ki. Vlagyimir Megyinszkij kulturális miniszter azt mondta akkor, nem látta ugyan a filmet, de "99 százalékig biztos benne", hogy az semmilyen törvénysértést nem tartalmaz. Bejelentette, hogy - elkerülendő a kényes dátumot - a premiert néhány nappal elhalasztják.

Ezt követően hangzott el Gromov éles tiltakozása. A nyugállományú vezérezredes, a Szovjetunió Hőse a "klasszikus befeketítő ruszofóbia" megnyilvánulásának nevezte a filmet, amely a szovjet katonákat "degeneráltak, tolvajok, csalók, gyilkosok és gazemberek gyülekezetének" mutatja be, a "terroristákat" viszont kedvező színben tünteti fel. Ezt követően hasonló szellemben szólaltak meg más afganisztáni háborús veteránok és az elesett katonák hozzátartozói is.

Lungin a maga részéről azt hangsúlyozza, hogy mély tisztelettel viszonyul az afganisztáni veteránokhoz, hogy őszinte filmet akart forgatni a szörnyű konfliktusról és, hogy "sokkolta" őt "a cenzúra új, aluról jövő formája. Mint mondta a cselekmény Nyikolaj Kovaljov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt igazgatójának és volt parlamenti képviselőnek a memoárjain alapul. Kovaljov április 5-én elhunyt, de halála előtt még meg tudta nézni a filmet és gratulált a rendezőnek.

Afganisztán 1979 végétől 1989 elejéig tartó megszállása során a hivatalos adatok szerint 14 ezer szovjet katona vesztette életét. A kivonulás 30. évfordulóján az orosz társadalom egy részében vita bontakozott ki a beavatkozás célszerűségével és erkölcsi vonatkozásaival kapcsolatban. A Bratsztvo 1988-ban játszódik, nem sokkal a kivonulás előtt, amikor a 108. gépesített lövészdandárt a Szalang-hágóhoz vezényelték. A filmben a katonák megkísérelnek kiszabadítani egy foglyul ejtett szovjet pilótát.

Lungin alkotása, amely 150 millió rubeles (több mint 660 millió forintos) támogatást kapott, nem illeszkedik az elmúlt évek szovjet és orosz katonai és sportsikereket felelevenítő filmjeinek sorába, és egy újabb példa arra, hogy politikai-világnézeti okok befolyásolhatják egy-egy, a történelmi közelmúltról szóló mű bemutatását Oroszországban.

A kultusztárca tavaly, egyebek között kegyeletsértésre hivatkozva, megtagadta a Sztálin halála című brit-francia szatíra forgalmazását, holott eredetileg kiadta rá az engedélyt. Alekszej Kraszovszkij rendező januárban úgy döntött, hogy az őt érő bírálatok és a hatóság packázása miatt a mozik helyett az interneten mutatja be a Prazdnyik (Ünnep) című filmvígjátékát, amely azt mutatta be, hogyan a készült a szilveszter megünneplésére egy privilegizált család a náci blokád alá vont Leningrádban.