A szakálladótól a tapétaadóig – négy bizarr adónem a történelemből
2017. augusztus 2. 16:53
Az elmúlt évszázadokban számos különös adót vetettek már ki az egyes államok törvényhozói. Legtöbbször az volt a céljuk, hogy az államkassza bevételeit gyarapítsák, ám olyanra is volt példa, hogy egy adóval egy tévhitet igyekeztek kiirtani vagy éppen a nyugatosítás érdekében így próbálták rávenni az alattvalókat egy régi hagyomány elhagyására.
Korábban
Szakálladó
A szakálladó egyik leghíresebb bevezetése a szakállt viselő VIII. Henrik angol királyhoz (1509-1547) köthető, aki 1535-ben döntött úgy, hogy az arcszőrzetet növesztő férfiak fizetni kötelesek – természetesen az egyén társadalmi rétegétől függően. A szakáll megléte ugyanis társadalmi szimbólumnak számított akkoriban. Az adónem később néhány évre feledésbe merült, ám I. Erzsébet idején a törvényalkotók úgy érezték, mindenképpen fizetnie kell annak (akár nemes, akár jobbágy), aki orcájának két hét elteltével sem mutatja meg a borotvát.
I. (Nagy) Péter (1672–1725) orosz cár 1697–1698-ban küldöttségével inkognitóban európai körutat tett, hogy megvizsgálja a nyugati országok fejlettségének az okait. Ő volt az első orosz uralkodó, aki elhagyta az ország területét. Hollandiában még ácsként is dolgozott hajóüzemekben. Nyugati minták alapján modernizálta a hadsereget, fejlesztette az ipart és az oktatást. A bojárok körében kötelezővé tette az európai ruhaviseletet, és betiltotta a szakállt, amelyre sokan úgy gondoltak, mint egyfajta vallási követelmény. Az úgynevezett szakálladó megfizetése esetén mentesülhettek a rendelkezés alól, ez a tehetősebb kereskedők számára évi 100 rubelt, a kormányzathoz kötődők számára évi 60 rubelt, míg általánosságban évi 30 rubelt jelentett. Aki megfizette az adót, köteles volt egyfajta rézből vagy bronzból készült jelzőt viselnie.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
tavasz
Múlt-kor magazin 2022
- Lakatos Ernő, a „kiváló napi végrehajtó”
- A mozsgói Biedermann-kastély
- Tévéelnök belügyes gyakorlattal: Tömpe István
- A rivaldafényt kerülő Apró Antal
- A holokauszt soproni mártírjai
- Hét híres királygyilkosság
- Biszku Béla, a megtorlás szimbóluma
- A Duna egykori halcsodái
- Szomorú szerelem a szabadságharc idején
- Nagycsütörtökön mondta el utolsó miséjét Győr püspöke, Apor Vilmos tegnap
- Trágyadomb mentette meg a haláltól az ablakon kidobott prágai hivatalnokokat tegnap
- Törőcsik Mari nercbundája is kalapács alá kerül a Fábián Juli Emlékalapítvány által szervezett árverésen tegnap
- A 19. század hangulatát idézi az újonnan nyílt múzeumposta Hollókőn tegnap
- A török nyomdászatot megalapozó diplomatáról rendeztek konferenciát Ankarában tegnap
- Nem temethették egymás mellé a híres gengszterpárt, Bonnie-t és Clyde-ot tegnap
- Magyar grófból vált Magadaszkár királyává a kalandos életű Benyovszky Móric tegnap
- 2024.05.22.